A bőr betegségei – 1.

A bőrbetegségek felismerésében segítséget nyújtó jellemzők: az elváltozás mérete, színe, elhelyezkedése, valamint a kísérő tünetek és panaszok megléte vagy hiánya. A bőr látható szerv, ezért a visszataszító bőrbetegségek mindig hatnak lelkiállapotunkra is. A fiataloknál például az akné az egyik leggyakoribb probléma, ami huzamosan befolyásolja a személyiség fejlődését is. Ki ne látott volna még pattanásai miatt szégyenkező, visszahúzódó, nehezen barátkozó kamaszt? A kiütések, bőrelszíneződések, anyajegyek néha valóban lehetnek torzítóak, bár sokszor ezt csak az érintett személy érzi így.

Az orvos a legtöbb bőrbetegséget egyszerű megtekintéssel is felismeri, néha azonban mikroszkópos vizsgálatra is szükség van. Ilyen esetekben próbekimetszést végeznek, azaz egy bőrdarabkát távolítanak el a vizsgálat céljára. Ha a bőrbetegség hátterében fertőzés gyanítható, az orvos kevés kaparékot vesz a bőrfelszínről, majd a mintát laboratóriumba küldi, ahol azt táptalajra oltják. A táptalajon kitenyésznek az esetleges gombák, baktériumok, vírusok, és így azonosíthatók. Sok esetben más vizsgálatok is szükségesek: pl. a megfelelő hullámhosszú ibolyántúli fényben kimutatnak egyes gombákat és festékképzési rendellenességeket, vért vesznek és más laboratóriumi vizsgálatok is elvégeznek.

Kollagenózisok

A kollagénbetegségek a kötőszövet kollagénrostjainak elfajulása miatt alakulnak ki. Többnyire általános betegségek, sok esetben bőrelváltozással kísérve. A kollagénbetegségek csoportjába sorolt leggyakoribb kórképek a szkleroderma (a bőr megkeményedésével járó, az egész szervezetet érintő kollagénbetegség), a bőrfarkas (lupus eritematosus disseminatus), amely különböző szerveket megtámadó, gyakran bőrjelenségekkel járó kollagénbetegség, és a bőrfoltosság (poikiloderma).

A kötőszövet enyvadó rostjainak egyszerű szerkezeti elváltozásáról van szó, ami befolyásolhatja a reflexes reakciókat is. A kollagenózisok allergiás eredetű autoimmun betegségek, vagyis ilyenkor a szervezet saját fehérjéi ellen termel ellenanyagot.

Fertőzéses eredetű bőrbetegségek

Az ebbe a csoportba sorolható legismertebb kórképek a hólyagos bőrkiütéssel járó impetigó (ótvar), valamint a szőrtüsző és környékének gennyes gyulladásai. Leggyakoribb kórokozók a Staphylococcusok és Streptococcusok. A tünetek makroszkópos megjelenése hasonló, a kórokozótól függetlenül. A gyulladás nem más, mint a bőr válaszreakciója a károsító tényezővel szemben.

Gombás bőrelváltozások

A felületes gombafertőzések a gombával szembeni túlérzékenység okozta bőrelváltozások. A gombák rendszerint a nedves testtájakon találhatók, ahol a bőrfelületek összeérnek (ezért gyakori a túlsúlyos embereknél). Különös módon a test egy részén megjelenő gombák kiütéseket okozhatnak a test más, nem fertőzött területein. Gyakori például a láb gombás fertőzése, amit a bőr kivörösödése, hámlása, fájdalmas berepedezése, nedvedzése és viszketése jelez, főként a lábujjak között.

A gombásodás fertőző, de ép bőrön és ép immunrendszer mellett nem alakul ki. Csak akkor terjed szét, ha a bőrfelület sérült vagy a csökkent védekezőképesség megteremti ennek a lehetőségét.

Élősködők

A bőrön vagy annak hámrétegben élő paraziták (pl. rühatka, fejtetvek, ruhatetű, lapostetvek, bolhák) és az általuk kiváltott bőrreakciók okozzák a tüneteket (viszketés, kivörösödés), stb.). A közhiedelemmel ellentétben az élősködők a legtisztább családban is megjelenhetnek. Nem szabad, hogy a szégyenérzet miatt eltitkoljuk a fertőzést. Azonnal forduljunk orvoshoz!

Forrás: Család és Egészség

A kontakt ekcéma gyakori okai

Kozmetikumok: szőrtelenítő készítmények, körömlakkok, körömlakklemosók, testápolók, különféle dezodorok, parfümök, borotválkozás előtti és utáni szerek stb.

Fémek: a bizsukban található nikkel.

Növények: mérges szömörce, parlagfű, kankalin.

Helyileg alkalmazható gyógyszerek: antibiotikumok, helyi érzéstelenítők, fertőtlenítő és konzerváló szerek.

A ruhagyártásban felhasznált segédanyagok: cserzőanyagok, a ruhaanyagokban lévő antioxidánsok.