Drog pelenkában és kókuszban

Közép-Kelet Európában viszonylag új keletű gond a kábítószer-fogyasztás Közép- és Kelet-Európában többnyire a cannabisszármazékokat (hasist, marihuánát) fogyasztják. A kokaint kevésbé, mert nagyon drága. Kicsi a fizetőképes kereslete, jobbára az újgazdagok rétegére korlátozódik. Aggasztóan terjednek viszont a szintetikus drogok, és hasonlóan riasztó az ezekhez kapcsolódó fiatalkori bűnözés mértékének növekedése – áll az ENSZ-nek a térségről szóló elemzéseiben.

Az ENSZ Drogellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (ODCCP) és Nemzetközi Narkotikumellenőrző Tanácsának (INCB) illetékesei szerint az Európai Unió tagállamaiban régebb óta működő szervezett bűnbandák a kilencvenes években áthelyezték csempészútvonalaikat a kelet-európai országok területére. Kulcsszerepet játszottak ebben azok a szervezett bűnözői csoportok, amelyek a nyugat-európai országokban élő albán emigráció körében alakultak ki. Ezek jelentős lerakatokat hoztak létre Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország területén, gyakran szoros együttműködésben török bűnszövetkezetekkel.

Az ENSZ kábítószer-ellenes stratégiájának központi tétele, hogy nem lehet és nem szabad ezt a hatalmas és súlyos problémakört egyszerűen bűnüldözési kérdésként kezelni. Illúzió, hogy a vámszervek és a rendőrségek valaha is teljes mértékben megbirkóznak ezzel az összetett problémával. Már csak a csempészet rafinált módszerei és fejlett eszközei miatt sem, hiszen szállítanak drogot szoptató kismamák a baba pelenkájában, szállítanak kábítószert hatalmas olajtartályokban, kókuszdió belsejébe fecskendezve, lenyelt óvszerekben, szabályosan leforrasztott konzervdobozokban, rokkantak tolószékében és így tovább. A dél-amerikai kokainkereskedők még privát mini-tengeralattjárókat is használnak a „kokó” Európába szállítására. De nem is ez a fő probléma, hanem az, hogy a mai világkereskedelemben mozgó óriási tömegű árut lehetetlenség maradéktalanul átvizsgálni.

Nehezen megoldható probléma elé állítja az illegális drogkereskedelem ellen küzdő nemzeti és nemzetközi intézményeket a vegyi úton létrehozott, szintetikus kábítószerek, különösen az amfetamin típusú élénkítő szerek (köztük az Ecstasy) terjedése. Rendkívül veszélyesek a hozzájuk kapcsolódó tévhitek, amelyeket talán éppen a forgalmazásukban érdekelt bűnszövetkezetek terjesztettek el. Ilyen tévhit, hogy ezek a drogok – a növényi alapú kábítószerekkel ellentétben – nem vagy csak kis mértékben roncsolják az emberi szervezetet. A tévhit kialakulásához az is hozzájárulhatott, hogy míg a növényi alapú hagyományos kábítószerek, különösen az úgynevezett kemény drogok személyiség- és egészségromboló hatása már egy-két év alatt drámaian megmutatkozhat, a szintetikus szerek hosszú távon fejtik ki kártékony hatásukat.

A szintetikus drogok annyiban is nagy problémát jelentenek a terjedésüket hivatalból üldöző szerveknek, hogy ezek zárt helyen, kis területen is termelhetők, akár házi laboratóriumokban is. Az ilyen termelő helyek értelemszerűen nehezebben leplezhetők le, mint a nagy ültetvények, amelyeken a növényi kábítószerek alapanyagait termelik. A termelés akadályozásában vannak az ENSZ-nek egészen modern eszközei is; rendszeresen kap például olyan műholdas felvételeket egyes tagállamaitól, amelyek kiterjedt koka- vagy cannabisültetvényekről árulkodnak.