Nem a figyelemfelkeltés a modern koncepciók egyetlen célja

Az autóipari szereplők már azóta próbálgatják kitolni saját, és sokszor a józan ész határait, amióta létezik autógyártás. Ennek bizonygatására pedig a különböző koncepció- és tanulmányautók elkészítése a legjobb módszer, mellyel nem csak átültethetik a gyakorlatba, hanem be is mutathatják a nagyközönségnek sokszor világmegváltónak hitt terveiket.

A nagyobb autószalonokon már szinte minden gyártó standján találkozhatunk egy-egy prototípussal. A legegyszerűbben talán kategóriákra bontva tudnánk elkülöníteni egymástól a különböző tanulmányokat.

Kategóriák

Noha pontos megnevezéssel nem tudunk szolgálni, hiszen a koncepciókat nem bontják szegmensekre a gyártók, mégis viszonylag egyértelmű a helyzet. Legkönnyebben talán a sorozatgyártással való kapcsolatuk alapján lehetne kategorizálni ezen modelleket. Kezdve a valóságtól leginkább elrugaszkodott változatokkal, léteznek olyan modellek, melyekről már bemutatkozásukkor biztosra vehetjük, hogy nagy valószínűséggel soha, vagy legalábbis még évtizedekig nem találkozhatunk majd hasonlóval szériagyártásban – ilyenek például a legújabb önvezető koncepciók, mint például a Mercedes F015.

A következő lépcsőfokot a formatanulmányok jelentik, melyeknek ugyan közvetlen leszármazottjuk sosem lesz, a rajtuk látható formai megoldások egy részét – mint például a lámpák, vagy éppen a hűtőrácsok vonalait – a márka jövőbeli típusain viszontláthatjuk. Ezekben a prototípusokban sokszor érdekes hajtásláncok is bemutatkoznak, amiket általában, még ha nem is egy az egyben, de felhasználnak a gyártók. Az ilyen autók utópisztikus utastereit azonban legfeljebb nagy vonalakban láthatjuk viszont a későbbiekben – a fent elmondottakra az egyik legjobb példa a Mazda Shinari.

Harmadik, és egyben talán legkevésbé izgalmas csoportunk a szériaközeli tanulmányautóké, melyek esetében néha arra kell gondolnunk, hogy a már kész típust alakítják át, hogy néhány látványosabb részlettel megfűszerezve szolgáljon vizsgálati alapként a nagyközönség reakcióit szemlélve – ezt a módszert előszeretettel alkalmazza a BMW, és egy ideje már a Mercedes is. Persze vannak olyan gyártók is, akik valóban koncepcióval készülnek, mint például a Mazda a CX-5 vagy éppen a 6-os esetében. Ezek a tanulmányok már valóban hasonlítanak a végleges modellre, legtöbbször kívül-belül.

Ha igazán alaposak akarunk lenni – és miért ne akarnánk –, akkor érdemes az olyan prototípusokat is megemlítenünk, amelyek valóban egy kész modell alapjait használva mutatnak be nekünk érdekes újításokat. Ilyen például a BMW M4 Iconic Lights, vagy éppen a Volkswagen Golf R Touch. Számunkra persze a második, tehát a formatanulmányok kategóriája a legérdekesebb, hiszen ezek alapján tudunk leginkább képet alkotni az adott márka jövőbeli formanyelvéről és terveiről.

Látványtól a formanyelvig

Ha már Mazda, akkor kezdjünk is a japánok 2010-es tanulmányával, a Shinarival. A rendkívül látványos négyajtós kupé volt az a modell, amely bemutatta nekünk az azóta szinte minden autórajongó által ismert, és a legtöbbek által kifejezetten kedvelt formanyelvet, a Kodót. Az akkor még utópisztikusnak ható formákat rögtön a szívébe zárta a közönség, így nem is meglepő, hogy azóta már szinte minden Mazda orrán ott tetszeleg az ötszögű hűtőrács, melynek króm szegélye ügyesen játszik össze a morcosra húzott fényszórókkal – nem is beszélve az oldalsó árnyéktörő vonalról.

Így született meg a Mazda legújabb formanyelve, melynek sikere azóta is töretlen, habár a japánok nem is bízták a véletlenre, hiszen a Shinari után szinte minden egyes új típusuk bemutatása előtt egy-egy szériaközeli koncepcióval – mint például a Minagi, a Takeri vagy éppen a Hazumi – mérték fel a nagyközönség reakcióit. Ezeknek a prototípusoknak a Shinarival ellentétben már az utastere többet elárult a szériaváltozatok megoldásairól.

A Mazda sikertörténete után jött a 2013-as Opel Monza koncepció. Két éve még arról lehetett hallani, hogy az idén bemutatkozott K Astra örökli majd elsőként a látványos tanulmány formai elemeit, azonban a logóból kiinduló krómbetétek kivételével erről csak erős jóindulattal beszélhetnénk.

Ennek ellenére a villámosok kitartanak a Monza formanyelve mellett, és a tavalyi, Hungaroringen megrendezett Opel Családi Napokon éppen a prototípus mellett mondták el, hogy bár az Astra formai szempontból még inkább az átmenetet képviseli majd, és a következő Insignia lehet az, ami már egyértelmű rokonságot mutat a Monzával – ami egyébként a Flextreme-mel indított és tulajdonképpen nem befejezett irányvonalat válthatja. Az Insignát emlegetve egyébként érdemes a GTC kupétanulmányt is megemlíteni, hiszen szinte egy az egyben annak formáit örökölte a középkategóriás.

S ha már koncepcióautókról van szó, ne feledkezzünk meg a Peugeot-ról sem, ugyanis a franciák újabban egyre több formatanulmánnyal jelentkeznek. Az oroszlános márka ráadásul 2012-ben egy szuperautón keresztül mutatta meg nekünk, hogy mire is számíthatunk tőlük a jövőben. Noha már az első perctől teljesen egyértelmű volt, hogy az Onyxból nem lesz sorozatgyártású típus, az azóta már ismerős hűtőrács és alul bevágott fényszórók szinte az összes Peugeot modellen megjelennek, ahogyan az oroszlánkarmokat mintázó hátsó lámpatestek is. Azóta persze már több tanulmánnyal is előjöttek a franciák, mint például a Quartz crossover, melynek formai és technológiai megoldásait egyaránt átültették a mérnökök a 308-ba, noha egyelőre R HYbrid néven az is csak prototípus – és ez sajnos valószínűleg így is marad. A példákat ugyan napestig sorolhatnánk, de miután egy japán, egy német és egy francia márkát is megtárgyaltunk, érdemes a prémiumok felé is vetnünk egy pillantást.

Prémium próbálkozás

Az utóbbi időben talán a Volvo volt a legaktívabb ezen a téren, hiszen egy teljes sorozattal nyűgözte le vásárlóközönségét – noha valódi célja inkább a leendő formanyelv sikerességének bizonyítása volt. A Concept Coupe, Concept XC és Concept Estate kiválóan mutatta be, hogy mire is számíthatunk a svéd márkától a jövőben. Az első fecske természetesen a vadonatúj XC90 volt, mely a hatalmas hűtőráccsal, az első fényszórók Thor kalapácsát mintázó grafikájával és a hátsó lámpatestek jellegzetes alakjával teljes mértékben a fent említett koncepciókra épült.

A következő versenyző a BMW, mely szintén naprakész példával szolgál számunkra a formatanulmányokról, és azok szériában megvalósuló megoldásairól. Természetesen a vadonatúj 7-es és a Vision Future Luxury kapcsolatáról beszélünk. Noha az már a tanulmány megjelenésekor is egyértelműnek tűnt, hogy a bajorok nem fogják teljes mértékben felvállalni a koncepció extravagáns megoldásait, a végeredmény még visszafogottabb lett, mint gondoltuk – habár ettől még lenyűgöző az új zászlóshajó.

Hasonlóságokat az autó oldalán és hátán végigfutó krómbetéteket leszámítva csak képzelőerőnk komoly igénybevételével találhatunk. Erre persze van magyarázat, hiszen bár felépítését tekintve egyértelműen a 7-es előfutárának kellett volna lennie a prototípusnak, a tavaly áprilisi bemutató idején valószínűleg már pontosan tudták a bajorok, hogy milyen lesz az új zászlóshajó. Éppen ezért a Future Luxury akár egy másik, eddig még be nem vallott nagykategóriás újdonság elődje is lehet.

Az Audi esetében még közel sem látjuk a végét a történetnek, ugyanis a Prologue tanulmány, és annak különböző átiratai (Allroad, kombi) még nem érkeztek meg a sorozatgyártásba. Noha a kupé esetében még váltig állították a négykarikások, hogy a modell csupán egy formatanulmány, a puttonyos és a terepes változat esetében már egyértelműnek tűnik, hogy leginkább a következő A6-os esetében köszönhetnek majd vissza a látványos formák. Ugyan egy ideig még reménykedtünk benne, hogy a vadonatúj Q7 is örökölhet majd valamit a Prologue-tól, ez végül nem jött össze – az A8-nak azonban még van esélye. (autopult.hu)