Mit ér a diploma, ha hazai?

Ez a friss diplomások felének sikerül, a többiek egyáltalán nem találnak állást, vagy sokkal alacsonyabb képzettséget igénylő munkával kénytelenek beérni.

Szlovákiában évente mintegy negyvenezer diák fejezi be felsőfokú tanulmányait, és a negyedük jelentkezik a munkaügyi hivatalokban. Többnyire szociológusok, pedagógusok, menedzserek, de orvosok és jogászok is. Júniusban mindig többen vannak, mert még élvezni akarják az utolsó nyári szünidőt, és regisztrált munkanélküliként nem kell egészségbiztosítást fizetniük.

Informatikusok, matematikusok előnyben

Év végéig a legtöbben közülük találnak ugyan munkát, de sokan nem a szakmájukban, sőt olyan beosztást is elvállalnak, amelyhez középfokú végzettség is elég volna. A friss diplomások közel ötöde egy év múlva is munkanélküli. A legkönnyebben még mindig az informatikusok, matematikusok, elektrotechnikusok találnak jól fizető állást. Ha Nyugat-Szlovákiában élnek, és valamelyik pozsonyi egyetemen végeztek, az csak javíthat az esélyeiken, ellenben ha kelet-szlovákiaiak, és tanulmányaikat is ott végezték, kevésbé szavaznak bizalmat nekik a munkáltatók. A legtöbb friss diplomás munkát is abban a régióban keres, ahol tanult, az álláskereső weboldalak tanúsága szerint a kelet-szlovákiaiak számára Pozsony már nem annyira vonzó, mint régebben. Sokkal inkább hajlandóak a fővárosba költözni munkáért a nyitrai, trencséni, zsolnai és besztercebányai egyetem végzősei, de közülük is csak azok, akik már konkrét és megfelelő ajánlatot kaptak. A profesia.sk álláskereső weboldal által összeállított lista szerint leggyakrabban az informatikusok és közgazdászok életrajzát olvassák el a munkáltatók, a sorban a gépészek, társadalomtudományi szakokon végzettek, majd a bölcsészek következnek. Utóbbiak között az előkelő hatodik helyen vannak a komáromi Selye János Egyetemről kikerültek: életrajzukat átlagosan négyen nézik meg. A fizetést illetően legnagyobb igényeik az informatikusoknak vannak – ők legalább 1000-1200 eurós fizetést kérnek. 900-tól 1000 euróig terjed a frissen végzett orvosok és jogászok átlagfizetésről alkotott elképzelése is.

Nem mindegy, melyik egyetem

Könnyebben elhelyezkednek és komolyabb követelésekkel keresnek állást azok, akik egyetemi tanulmányaik alatt már dolgoztak. Szlovákiában azonban ez még nem annyira elterjedt, csak a hallgatók 20 százaléka vállal munkát, míg Magyarországon 32, Lengyelországban 39, Németországban 50, Belgiumban pedig 60 százalékuk. Az elvégzett szak és a gyakorlat még mindig nem garancia a jól fizető állásra, mert egyáltalán nem mindegy, melyik egyetemen, főiskolán, illetve ezek valamelyik tagozatán végzett valaki. A legjobb eredményekkel nálunk a tudományos kutatások terén és a volt hallgatók elhelyezkedési esélyeit illetően is a pozsonyi Komenský Egyetem büszkélkedhet. A következő a Szlovák Műszaki Egyetem, majd a kassai Šafárik Egyetem és a Kassai Műszaki Egyetem. A legjobbak közé tartozik a Zsolnai Egyetem, a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem és a Zólyomi Műszaki Egyetem is. Akiket az említettek valamelyikére felvettek, azoknak nagy valószínűséggel nem kell aggódniuk, befejezhetik-e ugyanott a tanulmányaikat, nem szűnik-e meg a szakjuk, és utána találnak-e munkát. Nem így azoknak az egyetemeknek a végzettjei, amelyek már évek óta munkanélkülieket termelnek, és silány tudományos munkájuk miatt egyetemi rangjukat is elveszíthetik. Idén huszonkét felsőoktatási intézményt értékelt az Akkreditációs Bizottság, és közülük ötöt nyilvánított veszélyeztetettnek, mert a tudományos kutatások és külföldi publikációk terén nem teljesítenek az elvárt szinten. Az első a sorban a titulusturizmusról elhíresült, pár hónapig tartó tanulmányok után doktori, sőt, docensi fokozatokat osztogató Rózsahegyi Katolikus Egyetem. Ide tartozik a botrányairól ismert trencséni Dubček Egyetem, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem, a Kassai Állatorvosi Egyetem, valamint a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem is. Bennünket leginkább az utóbbi érint, hiszen ma is Nyitrán képzik a magyar pedagógusok zömét. Kérdés, kell-e ehhez mindenáron egyetemi rang, nem ér-e többet az egy irányba szakosodott, ám abban kiváló főiskola, de tudjuk, hogy ez ma Szlovákiában inkább presztízs, mint tudományos műhelymunka kérdése. A Konstantin Egyetem eredményei főleg a doktoranduszképzés terén hagynak kívánnivalót maguk után – véli Ľubor Fišer, az Akkreditációs Bizottság elnöke. Az egyetem rektora, Tibor Zelenický úgy látja, hogy ez csak adminisztratív hiányosság, amelyet a rendelkezésükre álló egy év alatt bepótolnak.

Diplomagyárak és címárusok

Más szakemberek szerint éppen ez az egyik probléma: hogy utólag minden bepótolható, helyrehozható, és visszamenőleg érvényes. Ezen a véleményen van Ivan Ostrovský, az egyetemek és főiskolák éves rangsorolását végző ARRA ügynökség egyik vezető munkatársa. „Szlovákiában egyetlen felsőoktatási intézményt sem szüntettek meg azért, mert nem üti meg az elvárt szintet. Az utóbbi tizenöt évben mindig ugyanazokkal van gond, de valahogy minden akkreditációt túlélnek, mert a rendszer lehetővé teszi számukra – figyelmeztet. – Most sem lesz másként, még ha némelyek fel tudnának is mutatni számottevő tudományos munkát a következő évben, ez a múltbeli hiányosságaikat nem pótolja. Egyszerűen több az egyetemünk és főiskolánk, mint amennyi valóban tudományos munkát végezni kívánó és tudó szakemberünk van, ezért aztán a színvonaluk is olyan, amilyen. Diákjaik is a gyengébbek közül kerülnek ki – nekik szintén nincsenek nagy elvárásaik, és végeredményben ez mutatkozik meg a munkaerőpiacon is.”

Ostrovský szerint az volna a megoldás, ha néhány „diplomagyárat”, címturizmusból élő felsőoktatási intézményt és kihelyezett tagozatot valóban bezárnának, hogy mindenki lássa: a kormány komolyan gondolja a dolgot. De bármennyire hangoztatja is a mostani oktatási miniszter, hogy megrostálja a felsőoktatási intézményeket, nem valószínű, hogy ezt épp a választások előtt fogja megtenni. Még ha neki magának volna is mersze, a kormánypárt politikusai majd közlik vele, hogy az időpont most nem alkalmas. Hogy mikor lesz alkalmas, azt nem tudni, de az Akkreditációs Bizottság elnöke már azt is nagy sikerként könyveli el, hogy a kihelyezett tagozatok számát több mint százról huszonkettőre sikerült csökkenteni. Fišer azonban továbbra is nagy problémának tartja azokat az utazó professzorokat, akik egyszerre több egyetemen is garantálnak bizonyos képzéseket, de komoly oktatói és kutatómunkát sehol nem végeznek. Ahhoz, hogy ez a gyakorlat megszűnjön, mindenekelőtt politikai akarat szükséges, ennek azonban mostanáig minden kormány, minden időszakban híján volt. Mert ha egy országban minden a sógor-komaság elve alapján működik, minden poszt jutalom, és minden elintézhető, ez alól miért épp a felsőoktatás volna kivétel?

Melyik karok végzettjei iránt a legnagyobb a kereslet a munkaerőpiacon?

Szlovák Műszaki Egyetem Informatikai és Információs Technológiai Kara

Komenský Egyetem Matematika, Fizika és Informatika Kara

Szlovák Műszaki Egyetem Elektrotechnikai és Informatikai Kara

Zsolnai Egyetem Informatikai és Irányítási Kara

Közgazdasági Egyetem Gazdasági Informatikai Kara

Közgazdasági Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Kara

Kassai Műszaki Egyetem Elektrotechnikai és Informatikai Kara

Bél Mátyás Egyetem Politikatudományi és Külkapcsolati Kara

Kassai Műszaki Egyetem Közgazdasági Kara

Bél Mátyás Egyetem Közgazdasági Kara

(Forrás: ARRA)

Innen kerül ki a legtöbb munkanélküli

(az állástalanként bejegyzett friss diplomások száma alapján)

Menedzsment és gazdaság     1306

Pedagógia             744

Tanítóképzés           504

Általános orvoslás         431

Jog                429

Szociális pszichológia        386

Politológia            326

Közegészségügy          322

Személy- és vagyonvédelem     311

Építészet              305

(Forrás: ARRA)