Talajpusztulás a szőlőben

A mezőgazdasági művelés alatt álló dombvidéki területek drasztikus változáson estek át az elmúlt évszázad során. A szőlőtermesztésben is komoly hiány mutatkozott az utóbbi időben a kézi munkaerőből, ezért a borosgazdáknak sem maradt más lehetősége, mint gépesíteni. A gépesítés viszont előhozott olyan problémákat, amelyek eddig nem, vagy csak kis mértékben voltak tapasztalhatók. Ezek végeredményben a termésre vannak negatív hatással.

Ilyen probléma a talaj degenerációja, amit nagyon fontos figyelemmel kísérni. Emiatt ugyanis romlik a talaj vízellátottsága, vízbefogadó, illetve vízelvezető képessége, hő- és levegőforgalma, a talaj szerkezete, csökken a talaj biológiai aktivitása, és összességében érzékenyebb lesz a talaj az aszályra. Különösen érvényes ez a kötöttebb, kisebb szervesanyag-tartalmú talajokra. A felső réteg szárazságban kicserepesedik, csapadékos időben viszont eliszaposodik. A gyökérzónához nem jut elegendő víz, a lejtőn intenzívebben folyik el a csapadék. A talajt ugyan fel lehet lazítani, viszont ez csak rövid időre jelent megoldást. A probléma tartós orvoslása a talaj szervesanyag-tartalmának növelésében rejlik, de oda kell figyelni arra is, hogy mindig ideális nedvességtartalom mellett kerüljön sor a sorközművelésre. Az különösen rontja a helyzetet, ha a például a permetezéseket eső után végzik, amikor még nedves a talaj, mert ekkor a gépekkel való szőlőművelés a talaj tömörödését idézi elő, vagyis gyakorlatilag elzárja a víz útját a talaj mélyebb rétegei irányába. A talaj természetszerűleg is hajlamos a tömörödésre, viszont ahhoz képest, amit a gépek okoznak a munkák során, ez elenyésző mértékű. A tömörödés megakadályozása érdekében ajánlatos kerülni a gépi munkát a nedves talajon, különböző mélységű talajművelést ajánlott folytatni különféle talajlazítók alkalmazásával, de törekedni kell a kerékcsúszás megelőzésére is.

A szőlő talajpusztulását a vízerózió is segíti, amikor a lehullott csapadék miatt az anyagok elmozdulnak, és csökken a talaj termékenysége, mert ilyenkor épp a humuszos réteg „mosódik” le. Mivel a klímaváltozás miatt a jövőben egyre inkább lehet számítani a heves csapadék gyakoriságára, felerősödhetnek az eróziós folyamatok. Ezért ajánlatos a lejtőkön a teraszos megoldás kialakítása, vagy a sáncolás, gyepes és cserjés sávok, talajvédő fasorok telepítése, illetve vízelvezető csatornák, árkok létesítése.

A talaj pusztulásának üteme egyes területeken olyan gyors lehet, amely messze meghaladja a talajképződés ütemét, ezért a termőtalaj védelmének prioritást kell élveznie a szőlőtermesztésben is.

(-r)