Mit eszünk a spenóton?

ÚJ SZÓ-TIPP

Tényleg, mért is szeretjük annyira a spenótot? Nyilván mert jó az íze. Meg mivel levélzöldség, s az ilyenekről tudjuk: egészséges. S van valami különös többlet az ízében, ami a legjobb saláták fölé emeli. Mese nincs – egy képzeletbeli viadalon, melyen a fészkesvirágzatúak (jeles képviselője pl. a saláta) mérkőznének meg a libatopfélékkel (kimagasló képviselője pl. a spenót), ez utóbbiak vinnék el a pálmát. Ugyanez persze tárgyalás útján, zöldasztal mellett is eldönthető, de aki a látványos versengések híve, töltsön meg egy tálat friss saláta- meg spenótlevéllel, hunyja be szemét, s találomra eszegetve bíráskodjon a levelek fölött. Amivel azért eleve sugalljuk, hogy mint oly sok terménye a kertnek, a spenót is nyersen az igazi. Polcz Alaine közismert ételpárti és életpárti könyvében (Főzzünk örömmel!) is fontosnak tartja megemlíteni: „A nyers spenótlevél íze nem is hasonlít a főtt spenótéra, és nagyon egészséges, egyik legértékesebb ételünk, csak nem szoktuk használni.”

Hát ha valóban nem, az nagy hiba. Termesztése ugyanis oly egyszerű, hogy kert híján még erkélyládában is megmegy. Viszont kertből spenótot kihagyni – több megbocsátható mulasztásnál, már csaknem vétek. A spenót akkor is nélkülözhetetlen alkotóeleme a kertnek, ha történetesen nem szeretnénk és nem szedjük – merthogy a legjobb szomszédja minden zöldségfélének. A kertész továbbá azért szereti a spenótot, mert ha egyszer igazán beindul, s elkezd teremni, vége nem akar lenni, s a csodájára lehet járni.

Vetjük ősszel, júliustól szeptemberig, tavasszal februártól, fölásott, elgereblyézett földbe. A spenótmag csírázása igen gyors, akár a hagymáé, s ahhoz hasonlóan kelési ideje is mindössze 10–12 nap. Talaját rendszeresen öntözzük, nem hagyjuk kiszáradni, a sorok közét mindenféle lombbal (fűvel, szénával, levéllel, bodzanyesedékkel) takarjuk. Semmi egyébre nincs szüksége. A zsenge, még fejlődő leveleit árnyékoló fejlettebb nagyokat szedjük, folyamatosan – akkor a levélképződés is folyamatos lesz.

A spenótfölösleg fagyasztható, a klasszikus főzeléken kívül jóféle tölteléke lehet húsoknak, de a legtöbb gombás étekben is megállja helyét, sőt a recept szerinti gombát spenóttal helyettesítve csak kellemes meglepetésben lesz részünk. A legegyszerűbb spenótrecept: forró serpenyőben kis zsiradékon vagy vajon a főtt krumplit bőségesen megszórjuk apróra szaggatott spenótlevéllel, fél perc alatt kétszer megforgatjuk, sózzuk, tálalható. Ínyenceknek: nyers spenót sült szalonnával. Vegetáriánusoknak: nyers spenót túróval. Vérszegényeknek: nyers spenót nyers almával, darabokra vágva, citrommal csepegtetve.

A nagyon fiatalon elhunyt Melius Péter azt írja (Herbárium. Az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól. Kolozsvár, 1578), hogy a spenót, szavai szerint: a spinác vagy barátparé „igen okádtat és sok fingást és szelet csinál”. Meglehet, utóvégre a libatopféléktől s különösen profi bajnok képviselőjüktől, a spenóttól minden kitelik – egyebek mellett természetes vérnyomáscsökkentő hatása is van. (Székrekedés ellen is igazoltan alkalmas.) E sorok íróját mindenesetre a spenótnak tanult prédikátorunk által fent említett hatásai eddig elkerülték. Aki nem hiszi, járjon utána: vessen s egyen spenótot. (b)

(Következik: hogy szolgál a sütőtök?)