Bűbájos botanika

KENÉZ BORBÁLA

A sok rajzolt ábrával, jelenettel és történettel illusztrált könyvecske (grafika: Tony de Saulles) első pillantásra az úgynevezett tanuló ifjúságnak szól, de hamar megtapasztaljuk, hogy felpörgetett cselekményvezetésének, gyorsan váltakozó fejezeteinek, leleményes nyelvezetének s nem utolsósorban humorának köszönhetően se tanulást, se ifjúságot nem követel olvasójától. Témája a növényvilág. Felületes benyomásként könyvelhetjük el azt is, hogy a szerző (Nick Arnold; fordító: Békési József) a különlegest, a rendkívülit, a furcsát vagy a meghökkentőt keresi és tárja föl – ellenkezőleg, a legközönségesebb biológiai folyamatokat írja le nem mindennapi módon. Ezt a módot tarthatjuk akár naivnak is, de ha így van, a Gyilkos gyomokban a naivitás is a tudást és az avatott tudomány-népszerűsítést szolgálja. Lássunk erre egy aktuális szemelvényt: „Gondolkoztál már azon, hogy a levelek miért változtatják meg a színüket és hullanak le ősszel? Nos, akár hiszed, akár nem, a leveleket a fa löki le! A hideg vidékeken nehéz a fák élete télen. Szinte egyáltalán nem tudnak vizet felszívni a talajból – próbálj csak szívószállal jégkrémet enni! Úgyhogy a fák bezárják a boltot. Semmi értelme eltartaniuk a felesleges, vízfogyasztó leveleket. A színek a levelekben maradt felesleges vegyületeknek köszönhetőek. A klorofill értékes zöldjét a fa visszaszívja magába, s közben feleslegessé vált vegyületeket pumpál a levelekbe. A levélhulláskor a fa vécére megy. Olyan vegyületeket állít elő, amelyek elválasztják a levelek szárát az ágaktól.” A Rettentő Tudomány című sorozat többi darabja közül a történelmieket is érdemes gyűjteni, fergeteges élmény például a Nyavalyás középkor című. (Budapest, Egmont, 2000)