Agro

Amit a sövényről tudni kell

Ha június, akkor irány
ÚJ SZÓ ONLINE

2013. június 7. 19:00

ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Vannak ugyanis sövények, melyek nem kívánnak alakítást: a határterületet kijelölő, a kinti állatvilágtól és a hívatlan vendégektől védő bozótost nem kell nyírni ahhoz, hogy a célnak is megfeleljen, s közben azért szépnek is tűnjön. Ehhez igazán az angolok értenek: fűzfavesszőt tűznek le, összefonva, visszahajtva, s ezek megeredve kellően alacsony, de áthatolhatatlan falat képeznek. Ha közbe-közbe vadrózsát is ültetnek, a zöldkerítés tetszés szerinti magasságra emelhető.

Védenek, vezetnek

Sövény szavunk eredete a szövevénnyel függ össze, nem véletlenül. A természetes tájtagoláson kívül egyik fontos szerepe, hogy védelmet (árnyékot, szélárnyékot) biztosítson a telek bizonyos részeinek. Vannak egészen alacsony jelzősövények, melyek vonala vagy kanyargása a kerti utakéhoz hasonló szerepű, vagy csak egyszerűen vezetik-terelik a tekintetet, miközben esetleg óvják is a mögöttük növő kultúrnövényeket. Az efféle cserjesávok még zömök bokrú egynyáriakból is kialakíthatók, előnyük, hogy évente maguktól felszámolódnak.

A lomblevelű örökzöldek

kora tavasszal nyírandók-ifjítandók, ekkor alakítjuk ki vagy tartjuk kordában a kívánt formájukat, valamint július végén, amikor már csak egy-egy apróbb simítást hajtunk végre rajtuk. Legjellemzőbb képviselői a babérmeggy (Laurocerasus), a bangita (Viburnum), a borbolya (Berberis), a magyal (Ilex), a puszpáng (Buxus), a tűztövis (Pyracantha).

A tűlevelű örökzöldeknél

a metszés mélységére kell ügyelni: a friss hajtások és leveles idei ágak rövidíthetők, az idősebb fás részek nem. Tájainkon a boróka (Junisperus), a ciprus (Cupressus) és a tiszafa (Taxus) tartoznak a gyakoribbak közé; sok helyütt ültetnek Leylandi ciprust is, ez azonban egyszer csak megszalad, s utolérhetetlen magasságba nyúlik.

A virágosak közt

kétfélét ajánlatos megkülönböztetni: az egyik előbb virágzik, aztán hajt levelet, ezt virágzás után metsszük s alakítjuk (aranyvessző, gyöngyveszsző, orgona, rózsalonc). A másik előbb a lombját neveli ki, s később hoz virágot, ezt még rügyfakadás előtt, március végéig kell metszeni, máskülönben az új vesszőket vágnánk, s akkor oda a virágzás; ilyen a boglárkacserje, a mályvacserje, a pimpó, a tamariska.

Egyedi változatok

Sövényünket magunk tervezzük meg, alaposan megfontolva, milyen jellegűt szeretnénk, s gondosan válogassuk meg a szükséges növényeket is. Telepíthetünk vegyes növényekből álló sövényt, de annak sok gondoskodásra van szüksége. Szerencsésebb, ha egy faj más-más változatát társítjuk: az eltérő virágszínben pompázó mályva akár eszményi megoldás is lehet (csakis a télálló mályvacserje jöhet szóba), borbolyából is akad kisezer.

A nekünk tetsző fákból is nevelhetünk sövényt: a lombhullató bükk (Fagus sylvatica) például tavasztól őszig a lombjával éke a kertnek, télen a törzsével, ágaival s a rájuk száradt levélmaradékokkal. A magas növésű fából álló alacsony sövény folyamatos alakító metszést igényel, akár a bonszai – híres parkok mesterkertészei gyökérkurtítás végett időnként a töveket is kiássák.

Sövényünk persze lehet salátából is, beljebb, a veteményesben: a sűrű sorba ültetett, fokozatosan fejesedő tövek levele alakjának és színének semmi sem szab határt. Előnye, hogy csak egyszer metsszük, tőből, vagyis az idény során ritkító lépésekben folyamatosan feléljük.

Önnek ajánljuk

Több ezer tüntető kívánt boldog karácsonyt Orbán Viktornak

Borostyánba zárt százmillió éves madártollat találtak

A szlovák országgyűlés megválasztása

Porosenko: nem hosszabbítják meg a hadiállapotot, ha nem lesz nagy szabású orosz támadás Ukrajna ellen

Hosszú Katinka és a magyar férfi vízilabda-válogatott az év legjobbjai a FINA-nál

16 éve volt utoljára fehér karácsony az egész országban, a Csallóköz és a Mátyusföld most is kimarad belőle

Legfrissebb galériák
Olvasta már?