Agro

Ami a Krónikából kimaradt

Amikor Kézai Simon a Magyarok Krónikájával beállított a kiadóba, közölték vele, hogy a kézirat túl hosszú, a könyvre ígért támogatás jószerével a gyártás költségeit se fedezi, ha ugyan lesz támogatás. Rövidítse le.
ÚJ SZÓ ONLINE

2013. január 11. 18:00

BOROSS AMBRUS

Amire persze a mester nem volt hajlandó. Így a művet végül a lektor (egy irodakukac) húzta meg, az általa kevésbé fontosnak tartott részeket dobva ki. Ezek a szövegek sajnos nem maradtak fönn, vagy máig kallódnak valahol. Mindössze annyi tudható róluk, ami a lektori jelentésből ránk maradt. Az alábbiakban az I. fejezet (A húnok és magyarok eredetéről és ősi lakaikról) 3. és 4. bekezdésére vonatkozó lektori jelentés alapján rekonstruálom a megcsonkított részeket.

„Végre is az említett ingoványokat bejárván azon földet baromtartásra alkalmasnak szemlélték” – zárul a 3. fejezet. A mondat második fele nagy valószínűséggel eredetileg ez volt: azon földet baromtartásra és földmívelésre alkalmasnak szemlélték. (Kiemelés: B.A.) Mármint a két Ménrót fiú ilyennek látta a meotiszi ingoványos (érts: tőzeges, humuszban gazdag) termőterületet. A testvérek közül Magóg volt a magasabb, Góg a vérmesebb. (Itt Kézai szentelt egy hosszabb zárójeles részt a mag szó etimológiájának, rámutatva, hogy a szó ősi finnugor örökség, s feltételezte, hogy magas szavunk is ebből ered.) Hazatérve közölték apjukkal, hogy akkor ők visszamennének arra a príma környékre, terjeszteni s meghonosítani az állattenyésztés, a földművelés és a háztáji kertészkedés csínját-bínját. Így is volt. (Ménrót megáldotta őket, Gógnak patkószegeket, kantárt meg kötelet adott, Magógot egy szütyő maggal bocsátotta útra.) „S a meotisi ingoványokba beménvén, ott öt esztendeig mozdulatlanul maradának” – olvasható a 4. fejezetben, mely mondat után már a Belár-féle lányok elrablása és nőül vevése következik (ami Góg ötlete volt). A kéziratban a gyakorlatias célokat követő lektor a „mozdulatlanul maradának” szókapcsolattal egy hosszabb részt helyettesített. Ez nagyjából a következő volt: …öt esztendeig gazdálkodtak, miután a mocsárból már az első esztendőben jókora darabot sikerült lecsapolniok. Az így nyert száraz terület rá eső részén Góg szarvasmarha- és lótartásba fogott, lovas íjászati versenyeket és bemutatókat tartott, nemezelt, batikolt, fellendítette a dob- és sátoranyaggal való kereskedést stb., a még nem teljesen lecsapolt, de már szikkadó peremvidéken pedig kis tavakat hozott létre díszhalaknak. Magóg pedig értelemszerűen veteményezett. A Kézai-mű 4. fejezetében olvasható sorok („S miután azon ingoványok közt hosszasabban időztek, lőn, hogy igen erős nemzetté kezdtek nüvekedni, és a tartomány őket béfogadni és táplálni nem bírta”) sajnos nagy mértékű beavatkozásra utalnak. Lőn ugyanis, hogy a Magóg által elvetettek igen erős kultúr- és fűszernövényekké kezdtek nüvekedni, a küvetkező esztendőben igen bőséges volt a gyümölcstermés is, annyira, hogy lőn: még a szomszédos tartományt is a Góg-féle zöldség és gyümölcs tartotta el. Ezek aztán a többi szomszédokkal együtt (összesen 107 nemzetség) beolvadtak a Góg és a Magóg nemzetségébe – ahogy Kézai írja –, „mert száznyolcz nemzetségből áll a tiszta Magyarország”. (Kiemelés: B.A.)

A fentiek tükrében a kertészkedés – és ezen belül kiemelten a magok – nemzetépítő és -gyarapító fontosságához aligha férhet készség.

(Rövidített szöveg – a szerkesztő megj.)

Önnek ajánljuk

Nem éri meg csalni a házi pálinkafőzésnél

Frissítve

Megrázó fotók a dunaszerdahelyi maffiagyilkosságról (Képek és videó a cikkben!)

Harabin alkotmányjogi panaszt tesz a választások miatt

Minél hamarabb kerül a beteg orvoshoz, annál eredményesebben lehet javítani a hallást

Felújítják a balesetveszélyes a vasúti átjárót Galántán

Rossi három jó döntése

Legfrissebb galériák
Olvasta már?