A hagyma, a burgonya és a zöldség betakarítása

Termésszedés után mindig szedjük le a beteg terméseket is és távolítsuk el a beteg töveket a parcellából. Ezzel jelentősen lassíthatjuk a betegségek terjedését. Soha se szedjük egy edénybe a beteg és az egészséges termést.

A betakarított termés feldolgozását a lehető legrövidebb időn belül végezzük el. A tárolásra szánt termést válogassuk át. Vegyük ki a beteg, sérült vagy ütődött példányokat. Tisztítsuk meg alaposan a megtermelt növényeket. Azután szikkasszuk le róluk az összes nedvességet, majd hűvös, szellős helyen hagyjuk egy kicsit kihűlni, és csak ez után tegyük be a tárolóba. A hideg pincébe vagy verembe betett meleg termény felületén kicsapódik a pára, és a termés menthetetlenül megromlik.

A pincét minden ősszel a tárolás megkezdése előtt ki kell fertőtleníteni meszeléssel. Ha a padozat földes, akkor híg mésztejjel öntözzük be a takarítás után. A céklát és a burgonyát tárolhatjuk zsákban vagy ömlesztve. Mindkét esetben ajánlatos a megfelelő szellőzés biztosítása érdekében a termény alá raklapot tenni és arra fektetni a zsákokat.

A befulladásra hajlamosabb növényeket – mint a sárgarépa, a petrezselyem gyökere és a zeller – hagyományosan tiszta homok közé szokás tenni. A minden alkalommal friss homokot kell hordani a tárolóba. Saját tapasztalataink alapján kedvezőbb megoldás a száraz szalma közé tenni ezeket a gyökérféléket. Ugyanis a különféle rothadást okozó kórokozók terjedése a szalmában sokkal lassúbb. A szalma másik előnye, hogy könnyebben mozgatható és tavasszal komposztálható.

A hagymát ne tároljuk pincében, hanem valamilyen alacsonyabb páratartalmú helyet keressünk neki. Az sem baj, ha fagy éri, ha ott olvad ki ahol megfagyott. Melegebb helyre vinni azonban nem szabad, mert a hirtelen kiengedő hagyma megromlik.