A fahamu

ÚJ SZÓ-HÍR

A háztáji kertészetben jelentős eredmények érhetők el, ha a termőföldet időnként fahamuval dúsítjuk. A trágyához és a komposzthoz hasonlóan az elégetett fa hamuja és fás maradványai is biológiai tápanyagnak minősülnek. A hamu főként vasat, kalciumot, káliumot, magnéziumot, foszfort és ként tartalmaz, ezért nagyon hasznos a zöldségeskertben, a virágzó növények, valamint a gyümölcsfák számára.

Van némi különbség a tű- és a lomblevelű fák hamuja közt: a tűlevelűek hamuja több meszet tartalmaz (gyümölcsfák alá alkalmasabb), a lomblevelűeké több káliumot (zöldségágyásokba való). A hamu felhasználása nagyon sokrétű: ősszel vagy télen takarhatjuk vele az évelők tövét – a csapadék idővel minden hasznos elemet a gyökerek közé juttat; tavasszal a salátasorok közt fejti ki áldásos hatását: nemcsak tartalmával, hanem csigariasztó szerepével is.

Fahamu alatt természetesen natúr fahulladék égés utáni végtermékét értjük: tábortűz maradékát, kinti katlan, sparhelt vagy kandalló hamuját. Környezetre káros hamuja van minden bútorfának s kéménykorom által szennyezett hamunak. A bútordarabokból, pácolt vagy préselt lemezekből már az égés során is veszélyes, emberre nagyon ártalmas melléktermékek szabadulnak fel, hamujuk pedig a talajt nehézfém-maradványokkal teszik tönkre. (r)