A biokomposzt és talajtakarás eredménye

A kertészkedők többsége lehetetlennek tartja az őszibarack termesztését nagy adagú műtrágyák és évi legalább hatszori permetezés nélkül. 1982-ig magam is hasonló nézeteket vallottam. Ekkor azonban kezembe került néhány német szerző kiadványa, amelyekben azt bizonygatták: vegyszerek nélkül is lehet eredményesen termelni. Az őszibarackkal kapcsolatban érdekesnek találtam Alwin Seifert Kertészkedés „mérgek” nélkül című könyvét. Ebben a szerző azt fejtegette, hogy sikeresen termelni úgy is lehet, ha szakszerűen előállított biokomposzttal biztosítjuk a növények számára az egészségét megőrző talajéletet. Az új ismereteket lehetőségeimhez, képességeimhez mérten próbáltam kertem biová átalakítása során megvalósítani. A szerzett ismeretek alapján bátran állíthatom: a sikeres biokertészkedés alapja a jó biokomposzt, valamint a gazdag talajélet.

A sikeres vegyszermentes őszibarack termesztésnél a biokomposzt felhasználását már az ültetésnél el kell kezdeni. Az ültető gödröt 6–8 héttel az ültetés előtt ássuk ki, hogy a gödör falaiban és az egész talajtömegben felújuljon, meggyorsuljon a talajélet. Ha az ültető gödröt úgy ássuk ki, hogy a három különböző rétegét más-más kupacba rakjuk, a földcsomókra szórjunk biokomposztot és keverjük össze. Közvetlenül az ültetés előtt juttassunk egy kevés biokomposztot az ültető gödör oldalaihoz is. A földet úgy húzzuk a gödörbe, hogy a felső rétegekből kiásott föld kerüljön a gödör aljára és a gödör aljáról származó pedig a legtetejére. Az oltvány ne kerüljön mélyebbre, mint az előző helyén volt. Ültetés után a csemetét öntözzük be lágy esővízzel. A fa környékét töltsük be megfelelő magasságban földdel, a talajfelszínre szórjunk vékony rétegben biokomposztot, amelyet sekély kapálással bedolgozunk a talajba. A talaj felszínét takarjuk vékonyan fűkaszálékkal, vagy más aprított növénnyel. Ha az ültetést tavasszal végezzük és tíz napig nem hullik elegendő csapadék, tányért képezünk a fa tövénél és a csemetét megöntözzük. Az őszibarack esetében főleg a tenyészidő folyamán nagyon fontos a talajtakarás. Minden évben szeptember végén, október elején el kell végezni a tápanyag-utánpótlást. Az őszibarackfa kiegyensúlyozott fejlődése érdekében ajánlatos körömfüvet telepíteni. Ez a növény gyökereivel korlátozza a fonálférgek elszaporodását, virágaival vonzza azokat a rovarokat, amelyek, pusztítják a levéltetveket és annak petéit. Mint ismeretes, a levéltetű petéit a gyümölcsfákra a hangyák hordják fel. Korábbi írásaimban már foglalkoztam a levendula hangyákat riasztó hatásáról. Az évek folyamán rájöttem, hogy az őszibarackfák közelébe hasznos néhány tő levendulát ültetni. Ha ennek ellenére észlelünk hangyát a fán, tépjünk le néhány levendulalevelet, ezeket helyezzük a fa ágelágazásaiba, ahol a hangya mozgását észleltük. A kevésbé beteg fákon a hangyák látogatása elmarad.

Múlt év őszén Kassán tartották az Agrofórum nemzetközi szemináriumot az ökológiai mezőgazdaság jelentőségéről Szlovákiában és más országokban. A találkozón én a szamóca és a szőlő vegyszermentes termesztéséről tájékoztattam. Beszámolómat élénk érdeklődés követte. A holland Wijnand Sukkel felkért, mutassam meg neki a kertemet. Nagyon tetszett neki a vegyes kultúrás részben a betakarított sorok helyén kikelt mustárvetemény. Ámuldozott a még le nem szüretelt szőlősor láttán. Az őszibarackfához érve pedig hosszasan érdeklődött az ott látott talajtakarás, a biokomposzt, a fa tőszomszédságában termesztett körömfű és levendula iránt. A megfelelő talajtakarással és a jól érett gilisztákkal kellően átdolgozott biokomposztos tápanyag-utánpótlással sikerült elérnem, hogy az őszibarackfák legelterjedtebb betegsége, a tafrinás levélfodrosodás sem okoz nagy kárt fáimon. Legtöbbször nem alakul ki a fertőzés, de azokon az éveken, amikor megjelennek a megvastagodott levelek, ezek akkor sem hullnak le. Az egészséges fában van annyi erő, hogy visszaszorítsa a kórt és megvastagodva is asszimilál.

Az őszibarackfáknál nagyon fontos a rendszeres metszés. A beültetett csemetéknél koronaalakító vágást kell végeznünk. Nézetem szerint az őszibaracknak legjobban a katlan korona felel meg. A kialakított koronájú őszibarackfákat is legalább kétszer metsszük évente. A nyárvéginél, amelyet augusztus 20-a és szeptember 10-a között ajánlatos végezni, a 30 cm-nél hosszabb új hajtások egy harmadát távolítsuk el. A korábban érő, már letermett fákról vágjuk le azokat a nagy gallyakat is, melyek a termést hordozták. A másik metszést rügyfakadáskor, úgy április 15-e körül végezzük váltómetszési módszerrel. Vagyis egy termőalapon kinézzük a két legmegfelelőbb veszőt, a talajhoz közelebbit rövidcsapra (2–3 szemet hagyunk meg) vágjuk, a másik vesszőt az 5–10 szem felett vágjuk el termőcsapra úgy, hogy legalább három virág legyen rajta. Megfelelő helyeken hagyjunk néhány szál vesszőt is. Meggyőződésem, hogy odafigyeléssel az őszibarack is termeszthető vegyszerek és műtrágyák nélkül.

A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára