Zűrzavar és titkok a túszdráma után

Továbbra is csak ellentmondó információk vannak arról a három nappal ezelőtt történt akcióról, amikor orosz kommandósok megrohamozták a moszkvai kultúrpalotát, és véget vetettek az ott zajló túszdrámának. Nem tudni, ki állt a döntések mögött, és azt sem tudni, pontosan milyen gáz okozta a túszok halálát. Úgy tűnik, az orosz hatóságok nem változtak a csecsenföldi háború és a Kurszk tengeralattjáró katasztrófája óta: egymásra mutogatás, dezinformáció és zűrzavar tapasztalható Oroszország történelmének egyik legnagyobb túszdrámájának kapcsán is.

Számos titok övezi a mai napig az oroszok közelmúltban történt katasztrófáit, Így a ma sem tudni, mi történt a Kurszk tengeralattjáróval, vagy milyen következményekkel járt a csernobili atomkatasztrófa. Hasonlóan alakul a moszkvai túszdráma története is: az orosz hatóságok előbb semmilyen információt nem akartak kiadni, majd egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek.

Több mint három nap telt el azóta, hogy orosz kommandósok megrohamozták a csecsen fegyveresek által megszállt moszkvai kultúrpalotát, és véget vetettek a túszdrámának. Az akció során alkalmazott gáznak a fegyveresek mellett több mint száz túsz is áldozatául esett, de egyes hírek szerint a halottak száma meghaladhatja a kétszázat is. Mindezek ellenére sem a túszok, sem az áldozatok hozzátartozói, sem a szélesebb közvélemény nem kapott egyértelmű információkat arról, hogy a kommandósok milyen gázt vetettek be a roham elindítása előtt. Ellentmondó hírek jelentek meg arról is, hogy Putyin elnök tudott-e az akció elindításáról.

Altatógáz, kábítószer vagy hidegháborús fegyver?

A közvéleményt érthetően az a kérdés izgatja leginkább, hogy a különleges erők milyen gázt juttattak be az épületbe, mielőtt megrohamozták a színházat. Az orosz hatóságok először mereven elzárkóztak attól, hogy bármilyen információt adjanak a gázról. Csak annyit közöltek, "speciális" anyagról van szó. A kormány részéről a belügyminiszter-helyettes, Vlagyimir Vasziljev az akciót követően még azt is kijelentette, hogy a gáz belégzésének következtében egyik túsz sem vesztette életét.

Viktor Fominih, az orosz elnöki iroda vezető aneszteziológusa hétfőn tagadta azokat a híreket, amelyek szerint mérgező anyagot vetettek be a moszkvai túszmentő akcióban. Fominih szerint a műveletben egyfajta, a sebészeti beavatkozások során is használatos, narkotizáló hatású gázt alkalmaztak.

Lev Fjodorov, az orosz Vegyi Biztonságért Felelős Szövetség vezetője ugyanakkor később azt közölte, a kommandósok egy hidegháborúban kifejlesztett gázt használtak szombati túszmentő akciójuk során. Fjodorov szerint a gázt azért fejlesztették ki, hogy átmenetileg semlegesítse az ellenséges erőket, de hatásai visszafordíthatók. Így a gáz nem okoz halált, ha felnőtt emberek lélegzik be. A színházban viszont több öreg és gyerek is tartózkodott, akiknek a szervezete nem bírta a gáz hatását.

Kedden a moszkvai amerikai nagykövetség is bejelentette, hogy azonosította a titokban tartott szer összetételét. A követség közölte, hogy a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem valamilyen ideggázt alkalmaztak az oroszok, hanem valamilyen narkotikumot, ami tompítja az érzékelést. Nagy dózisban a narkotikum is vezethet kómás állapothoz, vagy okozhat halált, miután elzáródhatnak a légutak és leállhat a keringés.

A nyilvánosságra került verziókban csupán annyi a közös, hogy mindegyik azt állítja: a bevetett anyag nem halálos. Ehhez képest a civil halottak száma meghaladhatja a kétszázat is.

Putyin és a kommandósok akciója

Bár nehezen hihető, a hatóságok mégis állítják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt csak utólag értesítették a kommandós akció elindításáról. A BBC ugyanakkor emlékeztet arra, hogy ha a konkrét döntést nem is Putyin hozta meg, az ő - akár előzetes - felhatalmazása nélkül a speciális erők biztosan nem lendültek volna bele az akcióba. Így az elnök nem tud minden felelősséget a biztonsági szolgálat munkatársaira hárítani.

Vannak azonban olyan információk is, miszerint Putyin tudott a kommandósok készülő akciójáról. Anna Politkovszkaja újságíró, aki közvetítőként részt vett a csecsen túszejtőkkel folyó tárgyalásokban a Der Standard című bécsi lapnak ugyanis azt közölte, tudomása szerint az épület megrohamozásáról személyesen Putyin elnök döntött. Az újságíró azt is elmondta: a túszdráma megoldására létrehozott válságstábban kaotikus állapotok uralkodtak, az sem volt világos, hogy ki hozza meg a döntéseket.