Versenyképességi mélypont?

A svájci IMD menedzsmentképző intézet harminckettedik alkalommal állította össze versenyképességi rangsorát. 63 országot értékelt, Szlovákia ebben a rangsorban az 57. helyet érte el, ami abszolút mélypont gazdaságunk számára. Az előző évhez képest négy helyet csúsztunk vissza, és az európai országok közül már csak Horvátországot tudjuk megelőzni. A visegrádi régió többi országa jóval előttünk jár, még a leggyengébben szereplő Magyarország is tíz hellyel előzi meg Szlovákiát. Míg Csehország versenyképessége Franciaország és Japán szintjén mozog, Szlovákia csak Jordániával és Ukrajnával hasonlíthatja össze magát.

Szlovákia versenykésességének romlása vitathatatlanul az előző kormány számlájára írható. A versenyképességi mélyrepülés az elmúlt néhány évben kezdődött, 2016-ban Szlovákia még az elfogadható 40. helyet érte el a rangsorban. Persze, nem lenne méltányos mind a 337 értékelt mutatót a kormány számlájára írni, de az állami intézmények hatékony működése terén elért 60. pozícióra nehéz más felelőst keríteni. De messze nem ez az egyedüli gyenge pont, Szlovákia a sereghajtók közé tartozik a munkaerőpiac, az oktatás vagy a kutatásfejlesztés terén is.

Míg a jó időkben a szlovák gazdaság az itt letelepedett külföldi vállalatoknak köszönhetően a gyengülő versenyképesség ellenére is növekedési pályán tudott maradni, a globális koronavírus-járvány kíméletlenül a felszínre hozta a hiányosságokat. Az iskolák nem voltak felkészülve az online oktatásra, az elavult információs rendszerek hátráltatták a vállalati szférának szánt segélyek elbírálását és kifizetését, és az elektronikus karantén mobilalkalmazásának bevezetése kis híján káoszba fulladt. Jól működő állami szervezetek nélkül a koronavírus-járvány elleni küzdelem mind az egészségügyi, mind a gazdasági fronton bonyolult volt, és gyakran szinte a semmiből kellett működőképes rendszereket teremteni. Jól látható volt, hogy a leghatékonyabb információs rendszerei a magánszférának vannak, a bankok különösebb gond nélkül dolgoztak fel több mint 160 ezer kérvényt a hitelek törlesztésének elhalasztásáról.

Jó esély van azonban arra, hogy ezúttal tényleg elértük a versenyképességi mélypontot. Az új kormány sokszor deklarált célja, hogy végre átvezesse az országot a 21. századba, és versenyképessé tegye a szlovák gazdaságot. Az első lépések már meg is jelentek, a gazdasági minisztérium a koronavírus-járvány ellenére is gyorsan elkészült a vállalati környezetet javító intézkedések első csomagjával, és a következő csomagot már őszre ígéri. Az iskolaügyi miniszter olyan reformokon dolgozik, melyek több flexibilitást és önállóságot adnak az iskoláknak, és Veronika Remišová, a beruházásokért és digitalizálásért felelős miniszterelnök-helyettes is fordulópontot ígér az állami információs rendszerek korszerűsítésében. A várható uniós forrásoknak köszönhetően a szükséges reformok pénzügyi háttere is biztosnak tűnik, ami jelentősen megkönnyíti ezek lebonyolítását. Minden okunk megvan tehát az optimizmusra, de az elmúlt másfél évtized egy helyben topogása arra int, hogy a sikeres reformokat nem lehet készpénznek venni. A reformoknak nem kedvez a Covid-19 által okozott globális gazdasági válság sem, de ezt a szükséges változások katalizátoraként is fel lehet használni. Reméljük ezért, hogy ez már tényleg a versenyképességi mélypont, és az elkövetkező években Szlovákia egyre előkelőbb helyen jelenik meg majd a nemzetközi rangsorokban.