Trump szerint a világ(gazdaság)

A múlt héten Washingtonba várták a kínai delegációt, és az volt az általános nézet, hogy ezen a tárgyalási fordulón a két fél minden vitás kérdést lezár. Donald Trump azonban ismét meglepett mindenkit, és néhány twitteres bejegyzéssel úgyszólván felrúgta a tárgyalóasztalt.
Az amerikai fél szerint a kínaiak húzták az időt, és olyan kérdéseket is újra meg akartak nyitni, melyeket az amerikai kormány már lezártnak tekintett. Donald Trump ezért bejelentette, hogy május 10-től azonnali hatállyal 10 százalékról 25 százalékra emelkednek a kínai importra már korábban kivetett védővámok. Washington továbbá kilátásba helyezte azt is, hogy a védővámokat hamarosan kiterjeszti a teljes kínai behozatalra. Az amerikai kormány egy hónapot adott Kínának a tárgyalások lezárására, ezzel is további nyomás alá helyezve a pekingi vezetést.
Donald Trump agresszív lépése nemcsak az elemzőket és a befektetőket lepte meg, hanem úgy tűnik, magát a kínai kormányt is. A kínai partnerek hittek a tárgyalások sikerében, és készek voltak komolyabb engedményekre is, hogy elkerüljék a világ két legnagyobb gazdasága közötti kereskedelmi háborút.

Az amerikai lépés láthatóan megrendítette a kínai vezetést, azt is fontolgatta, hogy lefújja a Liu He miniszerelnök-helyettes delegációjának amerikai útját. Végül mégis sor került a tárgyalásra, de a bizalom teljesen megrendült. Hogy ne tűnjön gyengének, Kína természetesen nem hagyhatta szó nélkül az amerikai védővámokat. Válaszul hétfőn nyilvánosságra hozta annak a 2493 amerikai terméknek a listáját, amelyekre június elsejétől szintén 25 százalékos védővámot vet ki. A lista a Kínába tartó amerikai export jelentős részét érinti, a rajta szereplő termékek összértéke eléri a 60 milliárd dollárt.

A fő kérdés az, hogy miért érezte az amerikai kormány szükségesnek a kereskedelmi vita további élezését.

Donald Trump szerint a tárgyalások nem haladtak elég dinamikusan, és az amerikai kormány úgy véli, a plusznyomás felgyorsítja a dolgokat. Mivel az amerikai gazdaság jelenleg jó időszakot él át, alacsony infláció és munkanélküliség mellett, az amerikai fél úgy látja, egy kereskedelmi háború most többet árthat Kínának, mint az Egyesült Államoknak. A lassuló kínai gazdasági növekedés árnyékában ez talán így is van, de hosszabb távon a kereskedelmi háború egyaránt káros lesz az amerikai háztartások és vállalatok számára.

Trump szerint a magasabb vámokat Kína állja, de természetesen az összkép ennél bonyolultabb. Előbb vagy utóbb a termékek megemelkedett árát a fogyasztókra terhelik át az importőrök, ami magasabb inflációhoz és alacsonyabb gazdasági növekedéshez vezethet. 

A konfliktus negatívan hat a Kínába exportáló amerikai vállalatokra is, különösen az amerikai mezőgazdaságra. Számukra Kína kulcsfontosságú piac, és a szójára és kukoricára kivetett kínai védővámok már milliárdos veszteségeket okoztak nekik, amit az amerikai kormánynak kellett tompítania. 

Az USA és Kína közötti növekvő kereskedelmi feszültség az egész világgazdaság számára gondot jelent. A Nemzetközi Valutaalap szerint ez most a legnagyobb világgazdasági kockázat, és több tizeddel csökkentheti a már amúgy is gyengébben muzsikáló világgazdasági növekedést.

A történtek ellenére a szakértők nagyobb része továbbra is hisz abban, hogy a két ország közötti kereskedelmi szerződést még idén aláírják, de az elmúlt hét ismét bizonyította, hogy ha Donald Trumpról van szó, akkor semmi se biztos.