Úgy tűnik, Trump nem akarja tovább élezni a viszonyt Kínával, de a pezsgőbontás korai lenne.
Argentínában gyűlt össze a világ húsz legfontosabb gazdaságának vezetője a hétvégén tartott rendszeres éves találkozóra. Ez a csoportosulás még csak tízéves, államfői szinten a résztvevő országok először 2008-ban találkoztak. Nem véletlenül: az elmélyülő pénzügyi és gazdasági válság hozta össze a G20-at. A cél az volt, hogy a globális kérdések megoldásába bevonják a feltörekvő fejlődő országokat és a világ lehető legtöbb régióját. Ma ezek az országok adják a világ össztermékének csaknem 90 százalékát, és a világkereskedelem közel 80 százaléka is hozzájuk köthető. A G20 gyenge pontja azonban éppen a résztvevők sokfélesége, így az eltérő államérdekek miatt a csúcstalálkozók gyakran csak általános kommüniké elfogadásával érnek véget.
Kapcsolódó cikkünk
Az elmúlt években ezért a bennfenteseken kívül kevesen követték figyelemmel a G20-csúcsot, de az elmúlt hónapok történései miatt most a gazdasági elemzők és a pénzpiaci befektetők is nagy érdeklődéssel várták a Buenos Aires-i találkozót, ritkán látni ugyanis egy teremben Donald Trumpot, Hszi Csin-pingt, Vlagyimir Putyint, Angela Merkelt vagy Mohamed bin Szalmánt. Megbeszélnivaló pedig van bőven, hiszen egyre több a feszültség. Több fronton is fenyeget a kereskedelmi háború réme, és sajnos igazi fegyveres konfliktusokról és halott újságírókról is szóltak a hírek.
A legnagyobb érdeklődés Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozóját kísérte. A világ két legnagyobb gazdasága közötti kereskedelmi kapcsolatok korántsem felhőtlenek, és január elsejétől az amerikai kormány további védővámok kivetését helyezte kilátásba a kínai termékekre.
A tétek magasak, az USA és Kína közötti kereskedelmi háború az egész világgazdaságra negatív hatással lenne.
A pénzpiac szereplői ezért feszülten várták a tárgyalást, és szinte egy emberként lélegeztek fel. Úgy tűnik ugyanis, Trump most nem akarja tovább élezni országa és Kína gazdasági kapcsolatait, és egyelőre nem vezeti be a tervezett 25 százalékos védővámokat. Ám az egyezséget korántsem lehet békekötésnek nevezni, inkább ideiglenes tűzszünetről beszélhetünk. Az USA 2019 április elsejéig felfüggeszti a védővámok bevezetését, hogy a két ország időt nyerjen a kereskedelmi tárgyalások folytatására. A kínai kormány jó szándéka jeléül elfogadta azt, hogy jócskán megnöveli az amerikai mezőgazdasági és ipari termékek vásárlását azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a jelentős amerikai kereskedelmi deficit csökkenéséhez. Trump a Twitteren később azt is bejelentette, hogy Kína csökkenti, majd teljesen eltörli az amerikai autókra kivetett védővámokat, ezt azonban a kínai fél még nem erősítette meg.
Korai azonban pezsgőt bontani, mert a tűzszünet meglehetősen törékeny. A két országnak kevesebb, mint négy hónapja van arra, hogy tető alá hozzon egy egyezséget, mely az olyan kényes témákra is megoldást találna, mint a szellemi tulajdon védelme Kínában, vagy az amerikai áruk ellen bevetett, nem vámjellegű kínai importkorlátozások. Aggodalomra ad okot az is, hogy az amerikai fél Robert Lighthizer kereskedelmi főtanácsost bízta meg a tárgyalások vezetésével, aki a Kínával szembeni kemény álláspontjáról ismert. A szkeptikus elemzők szerint a két ország csak elodázta az elkerülhetetlen konfrontációt. Tavaszra kiderül, hogy Buenos Aires igazi áttörést jelent-e amerikai–kínai kereskedelmi kapcsolatokban, vagy csak elfeledett epizód lesz egy hosszú kereskedelmi háborúban.
Kapcsolódó cikkünk
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.