Tajtékzó tengeren

Volt világgazdasági csúcsértekezlet Cannes-ban, ahol a vezető politikusok élő adásban nézhették az athéni parlament előadásában a görög drámát, volt zsarolással felérő népszavazási kezdeményezés Jeorjiosz Papandreu miniszterelnök tálalásában (volt kitől tanulnia, hiszen apja, Andreasz Papandreu szintén kormányfőként az 1980-as években többször is falhoz állította az akkor még Európai Közösségeket), volt egy erőteljes leminősítés, melynek elszenvedője Ciprus, végezetül most Olaszországot veszi szárnyai alá a Nemzetközi Valutaalap, ami sohasem jelent jót. Ebben a vad körforgásban már a gazdasági szakkomentárok is lazára veszik a figurát, amikor azt írják: „Olaszország, Isten hozott az arénában, a kihívók (befektetők) már készen állnak, a gladiátor (Olaszország) azonban még nem.” Az egész eurózónak jobb lenne, ha Silvio Berlusconi lefújná soron következő unga-bunga partiját és inkább súlyosan eladósodott országa helyzetével foglalkozna, különben még igaza lesz Angela Merkel kancellárnak, aki a hétvégén azt találta mondani: az uniónak akár tíz évébe is telhet, míg úrra lesz az adósságválságon. Hét szűk esztendőről már hallottunk, de 10 sanyarú évet a II. világháború után még nem élt meg Európa – az elvesztegetett évtized fogalmával eddig csak néhány latin-amerikai országot és az 1990 után lépést vesztett Japánt illettük.

Nos, ilyen haragos tajtékot vető háborgó tengeren hánykolódik napjainkban Szlovákia törékeny bárkája. És éppen az újabb recesszió felé araszoló időszakban veszítjük el a veszekedés, torzsalkodás mellett takarékoskodni is tudó Radičová-kormányt. Ilyenkor volna a legnagyobb szükség a valódi szaktudásra, a gazdaságot nem megbénító takarékossági intézkedéscsomag kidolgozására, ehelyett az örömtelen ábrázatú Robert Fico egyetlen ötlete a Jánošík-adó bevezetése. Lengyel László közgazdász-közíró  után szabadon: A viharzó tengeren összevissza hányódunk, miközben egy balatoni átkelőre se jogosított Fico kapitány folyamatosan marhaságokat mond be a hangosbeszélőn. Ivan Mikloš pénzügyminiszter az egyik hétvégi tévévitában meg is jegyezte: a Smer olyan recepteket vesz elő, amilyenekből az Orbán-kormány is főz és amelyek zsákutcába vezetnek. Magyarországtól eltérően mi még kiverhetjük a nadragulyalevest már készítő Fico kezéből a főzőkanalat. Ha nem, akkor jövő márciusától nagyokat kortyolhatunk a bolondítófű főzetéből.