Státustörvény: kedvezmények csak áprilistól

A Népszabadság értesülései szerint leghamarabb áprilistól élhetnek a státustörvény kedvezményeivel az érintettek. A külügyi szóvivő szerint január 1-jén ugyan életbe lép a törvény, de akkor még csak a kedvezményekhez és támogatásokhoz való hozzájutás előkészítése kezdődik meg. A magyarigazolványok kiadása még hónapokba telhet. Eközben intenzív egyeztetés folyik Romániával és Szlovákiával. Németh Zsolt ma Pozsonyba utazik.

A státustörvény gyakorlati alkalmazása a beharangozott január 1-jéhez képest legalább negyedévet késik – értesült a lap államigazgatási forrásból. A végrehajtást hátráltathatják az elhúzódó egyeztetések, illetve az, hogy egy hónappal az életbelépés előtt sincsenek még kidolgozott végrehajtási rendeletek. Ezek várhatóan szombaton kerülnek a kormány elé.

Horváth Gábor külügyi szóvivő szerint nem késésről, csupán értelmezési problémáról van szó. Kijelentette: minden törvény esetében a hatálybalépés napjától indul meg a végrehajtás is. Szerinte január elsejével megkezdődik a kedvezményekhez és támogatásokhoz való hozzájutás előkészítése. A folyamat a határon túli magyarok igénybejelentésétől a magyarigazolvány kiadásáig tart. A kedvezmények biztosításáról az első igazolványok kiadásától lehet beszélni.

Ahogy közeledik a státustörvény hatálybalépésének január elsején esedékes időpontja, mindinkább szorítja az idő a kormányzatot: egyelőre egyetlen végrehajtási rendelet sem készült el. A nemzetközi szervezetek intése ellenére máig nem sikerült a leginkább érintett szomszédokkal (Románia, Szlovákia) fennálló nézeteltérések tisztázása. Pozsony úgy értékelte: a magyar fél hajlana a kedvezménytörvény hatálybalépésének elhalasztására – ezt azonban a magyar külügyi szóvivő cáfolta. Nastase román miniszterelnök pedig éppen lapunkban fejtette ki a dokumentummal kapcsolatos aggályait. Nehezményezte többek között az „egységes magyar nemzethez való tartozás” fogalmának szerepeltetését a törvény preambulumában; gondokat okoz számukra a magyarigazolványra vonatkozó számos passzus, így annak elnevezése, tartalma és kibocsátásának területen kívülisége. De a románokat sérti a munkavállalással, a társadalombiztosítással, az alkalmazási költségek megtérülésével, továbbá az utazási könnyítésekkel kapcsolatos fejezet is, különösen, ha ezek a nem magyar családtagokat is érintik.

A lap úgy tudja, hogy – a bukaresti bírálatok miatt – a munkavállalás biztosítása komoly fejtörést okoz a magyar kormánynak is. Horvátország, Szlovénia, Ukrajna és Szerbia nem emelt különösebb kifogásokat.

Az idő rövidsége és a gondok szaporodása okozhatja, hogy a magyar fél minden partnerével, és minden szinten intenzív tárgyalásokba kezdett, hogy a törvény végrehajtása semmiképpen sem szenvedjen halasztást. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerdai rádióinterjújában kijelentette: a státustörvény január 1-jén mindenképpen hatályba lép. A kormány szombati ülésén tárgyalja az ezzel kapcsolatos végrehajtási rendeleteket.

Megbízható forrásból származó információk szerint a szlovákiai magyarság egyetértésével kiválasztott ajánlószervezeteknek – az MKP, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségnek (Csemadok), valamint a felvidéki magyar pedagógusok, a szülők és a cserkészek szövetségének – a vezetői megállapodást írtak alá a jogi személyek társulásáról. A velencei bizottság dokumentumát figyelembe véve nem „ajánló”, hanem „együttműködő” szervezetként segédkeznek majd a kérvények begyűjtésében. A tervek szerint a társulás irodái – számuk a magyarországi anyagi támogatástól függően kilenc és tizenöt között lesz – állnak majd kapcsolatban a pozsonyi és a kassai magyar külképviselettel, ahol egyelőre a jövő évtől várható feladatok felmérése folyik.

– Nem az én tisztem eldönteni, vajon Magyarország abban a helyzetben van-e, hogy lényeges módosítás, valamint a szomszédos országokkal való kiegyezés nélkül bevezetheti-e januártól a kedvezménytörvényt. Úgy vélem azonban, hogy a mértékadó európai szervezetek és személyiségek álláspontja ebben a vonatkozásban is eléggé egyértelmű – nyilatkozta Jaroslav Chlebo. A szlovák külügyminisztérium államtitkára elmondta azt is, hogy ma Pozsonyban négyszemközt tárgyal partnerével, Németh Zsolttal. Tárgyalóasztalhoz ülnek a két ország szakértői is, majd a két államtitkár vezetésével plenáris ülést tartanak. Chlebo kifejtette: nincs szándékukban megakadályozni az ország magyar nemzetiségű állampolgárait abban, hogy éljenek a státustörvény adta lehetőségekkel, amennyiben a jogi norma hatásköre nem terjed ki Szlovákiára.
– Ha a már bejegyzett szlovákiai magyar társadalmi szervezetek bármilyen feladatot kapnának az ajánlások során, akkor megvizsgáljuk, hogy ez a tevékenységük összhangban van-e a törvényeinkkel – hangsúlyozta Chlebo.