Sajtó/hatalom

Nagyot ment a múlt héten is, amikor a parlamentben egy maroknyi újságíró előtt kijelentette, hogy az újságírók nem fogják a folyosón leakasztani a politikusokat, ezentúl csak „tematikus sajtótájékoztatón” fog velük találkozni.

Fico hiába bizonygatta, hogy jó erőben van, készen áll vállára venni az ország feladatainak megoldásával járó terheket, és az anyagcseréje is jól működik, ez a mutatvány szánalmasra sikeredett.

Továbbra is aggódhat, mivel pártjában az új jelöltekről rendre kiderül, hogy ingatlanszakértők és pénzügyi zsenik. A Smer politikusai pedig hárítanak, és idegesek, ha a meggazdagodásukról szóló magyarázatokról kiderül, hogy nem stimmelnek. A kellemetlen kérdésekért az újságírókat hibáztatják, akik megzavarják a korrupciós gépezetet, melyet oly gondosan építgettek, finomítottak évekig.

A híróceánban kevesebb figyelmet kapott az alábbi szenzációs eset. Németországban a múlt héten sajtótájékoztatót tartott az Alternatíva Németországnak (AfD) párt Brandenburg tartományi parlamentjében.

A szélsőjobboldali párt előre leszögezte, hogy a Bild újságírója nem tehet fel kérdéseket. A bejelentést követően a teremben lévő német újságírók fölálltak és távoztak. A politikusok ott maradtak az üres teremben, zseniális fotó is készült: a politikusok bámulják az üres székeket – az AfD végül lefújta a sajtótájékoztatót.

A letiltott újságíró, Michael Sauerbier egy korábbi sajtótájékoztatón kényes kérdést tett fel a párt egyik politikusának egy szélsőséges csoporthoz fűződő kapcsolatairól. Az AfD állítólag erre hivatkozva vonta meg a kérdezés lehetőségét a Bild újságírójától – írta meg a Washington Post.

A brandenburgi AfD sajtóosztálya kiállt a döntés mellett, a párt pedig a Facebook-oldalán azzal érvelt, hogy a tiltással azt akarták elérni, hogy „a sajtótájékoztatót profi módon folytassák le”. Megszólalt az ügyben a brandenburgi parlament elnöke, Britta Stark is, aki kijelentette, hogy demokráciában nem lehet megtiltatni az újságíróknak, hogy kérdezzenek.

Az újságírók le- és kitiltásában a magyarországi parlament jeleskedik, a kormánykritikus sajtó munkáját módszeresen igyekeznek ellehetetleníti.

Ezzel párhuzamosan a lakosság egyre nagyobb részét próbálják meg kormánypropaganda-buborékba zárni.

A német újságíró kollégák szolidaritása példaértékű, bár egyelőre nem valószínű, hogy hasonló összefogásra sor kerülne Közép-Európában. Nemcsak a kis különbségek választanak el a demokráciától – ahogy a Ponyvademokrácia jelenetében mondja Bödőcs Tibor humorista –, hanem a nagy különbségek is.