Most múlik pontosan

Az emberek 34 százaléka elégedett a parlamenti választás eredményével, 35 százalékuk meg elégedetlen. Tehát szinte egyforma nagyságú a két tábor.

28 százaléknyian helyezkedtek úgymond semleges álláspontra az eredménnyel kapcsolatban, a maroknyi maradékot pedig szokás szerint nem érdekli, nem tudja, nem tud válaszolni... Mindez a Focus felméréséből derült ki, melyet nyilván azért végeztek, mert a pártok támogatottságát ennyivel a választás után nem érdemes mérni, meg aztán a látható legnagyobb növekedést a koronavírus-fertőzöttek száma mutatja.

A vélemények ilyen megoszlása jellemző az országra, ám mégis optimistább jelzés az új kormány számára, mint az első látásra tűnik. Ugyanis nálunk általában ilyen a társadalmi közvélekedés, két, nagyjából egyforma tábor néz farkasszemet egymással.

Ez egyik a populista politikusok notórius választói, akik képtelen másmilyen pártra szavazni, és mostanra hozzájuk csapódtak a rendszerellenes meg szélsőséges erők támogatói is. Régen ez volt a HZDS és az SNS tábora, most Ficóé és Kotlebáé, és részben az SNS-é, de hát Slota „fénykora” óta ez a párt többé-kevésbé folyamatosan gyengül. (Illetve Andrej Dankónak hála külön politológiai fejezet lett.)

Ez a tábor jól mobilizálható, így aztán mellette általában sokkal kevésbé láthatók a széttöredezett és úgymond örökké filozofálgató, polemizáló „demokraták” (az egyszerűség kedvéért nevezzük őket így).

Matovič pedig nagyon ügyesen használta ki a helyzetet. Elmaszatolta a két tábor közti éles határvonalat, törölte a szótárból a „jó” ellenzéki szavazók és a „rossz” kormánypárti szavazók fogalmakat, ő pedig beállt középre és átjárást biztosított mindenkinek – magához. Olyan korábban kormánypárti, vagy a szélsőséges táborhoz csapódott csalódott emberek is szavaztak rá, akik soha az életben nem adták volna a voksukat mondjuk Kiskának. És lassan hívószó lett, működni kezdett a „változás” szó (ezt ragozta tegnap is beköszönő beszédében Boris Kollár, a parlament új elnöke).

Az új kormányban találunk tapasztalt, olvasható politikusokat, ilyen például Ivan Korčok, Jaroslav Naď, Ján Budaj és még néhányan.

És vannak kevésbé ismertek, de egy biztos, a változás tényleg elkezdődött. A PS/Spolu választói a legcsalódottabbak, hogy ez az ő részvételük nélkül megy végbe, és igen, konzervatívabb a parlamentünk, mint az előzőek. Ráadásul a változás, az új kormányzás kezdete egybeesik az ország eddigi legnagyobb válsághelyzetével.

De ami biztos, Igor Matovič és kormánya megfelelő és erős felhatalmazást kapott a választóktól a változás véghezvitelére.

Változás jön, ezt már csak Andrej Danko ábrázatából is tudjuk, amellyel a zászlórúdjától búcsúzott, vagy abból, hogy milyen kabinet vonul be ma az elnöki palotába átvenni a kormányrudat.

A szerző a TASR munkatársa