Mikor fordul már a kocka?

Régi előfizetője vagyok az Új Szónak, és míg az anyagi helyzetem engedi, egyetlen magyar napilapunk az én asztalomon mindig ott lesz. Ez azt jelenti, hogy olvasok újságot, sőt egyre többet és többször. Sokszor fejtörést okoznak nekem az egyes ellentmondások.

Régi előfizetője vagyok az Új Szónak, és míg az anyagi helyzetem engedi, egyetlen magyar napilapunk az én asztalomon mindig ott lesz. Ez azt jelenti, hogy olvasok újságot, sőt egyre többet és többször. Sokszor fejtörést okoznak nekem az egyes ellentmondások. Például az egyik lapban olvasom, hogy a statisztikai hivatal szerint nőttek az egy főre eső jövedelmek. Ugyanez a hivatal másnap azt mondja, hogy egyre rosszabbul élünk. Akkor, hogyan is van ez? Nem tudom, kiknek a fizetése adja ezt az országos átlagot, de hogy nem a kispénzűeké, az biztos. Akkor itt volt a bársonyos forradalom évfordulója. Kinek hozott bársonyosságot? A kisembereknek biztos nem. Most pedig mélyen tisztelt politikusaink elküldték karácsonyi jókívánságaikat, eszelős mesterkedéseik eredményét, szüleményét: drágul a villany, a gáz, a gyógyszer. Nehogy gondtalanul kívánhassunk egymásnak boldog karácsonyt a szeretet ünnepén. Köszönjük! Nem elég, hogy egész évben kínoznak bennünket? Sok embernek nincs munkája, nincs hajléka, kenyere, egészsége. Mit akarnak még? Életünk se legyen? Mert életünk ugyan még van, de milyen élet az, ahol a lét a tét?! Volna egy korszakalkotó javaslatom. Nem sokra megyek vele, de azért megemlítem: mi lenne, ha minden kedves padkoptató miniszter és képviselő a saját fizetéséből, mondjuk, havonta befizetné az államkasszába a statisztikusok által kiszámított egy főre eső jövedelmet – jelen esetben 6469 koronát. Tennék ezt jótékonykodásból, és még csak meg sem éreznék a hiányát. Annál többet segítenének vele az iskoláknak, az egészségügynek. Mindjárt kicsit rózsásabb lenne a helyzet. Remény lehetne arra, hogy kikerülhetnénk ebből a kátyúból, ahova ők taszították az országot. A „nyulat” pedig már ki kéne ugratni a bokorból, hogy a beteg embert ne a halottaskocsi vigye el, hanem meggyógyuljon. Ne roncsok álljanak az EU kapujában, hanem életvidám, optimista emberek, célokkal, vágyakkal. Jelen esetben ez csak álom, amiből még az ébredés is keserű. Jó volna, ha a kocka fordulna, mert jobb később, mint soha.

Lévai Józsefné

Izsa

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?