Régi előfizetője vagyok az Új Szónak, és míg az anyagi helyzetem engedi, egyetlen magyar napilapunk az én asztalomon mindig ott lesz. Ez azt jelenti, hogy olvasok újságot, sőt egyre többet és többször. Sokszor fejtörést okoznak nekem az egyes ellentmondások.
Mikor fordul már a kocka?
Régi előfizetője vagyok az Új Szónak, és míg az anyagi helyzetem engedi, egyetlen magyar napilapunk az én asztalomon mindig ott lesz. Ez azt jelenti, hogy olvasok újságot, sőt egyre többet és többször. Sokszor fejtörést okoznak nekem az egyes ellentmondások. Például az egyik lapban olvasom, hogy a statisztikai hivatal szerint nőttek az egy főre eső jövedelmek. Ugyanez a hivatal másnap azt mondja, hogy egyre rosszabbul élünk. Akkor, hogyan is van ez? Nem tudom, kiknek a fizetése adja ezt az országos átlagot, de hogy nem a kispénzűeké, az biztos. Akkor itt volt a bársonyos forradalom évfordulója. Kinek hozott bársonyosságot? A kisembereknek biztos nem. Most pedig mélyen tisztelt politikusaink elküldték karácsonyi jókívánságaikat, eszelős mesterkedéseik eredményét, szüleményét: drágul a villany, a gáz, a gyógyszer. Nehogy gondtalanul kívánhassunk egymásnak boldog karácsonyt a szeretet ünnepén. Köszönjük! Nem elég, hogy egész évben kínoznak bennünket? Sok embernek nincs munkája, nincs hajléka, kenyere, egészsége. Mit akarnak még? Életünk se legyen? Mert életünk ugyan még van, de milyen élet az, ahol a lét a tét?! Volna egy korszakalkotó javaslatom. Nem sokra megyek vele, de azért megemlítem: mi lenne, ha minden kedves padkoptató miniszter és képviselő a saját fizetéséből, mondjuk, havonta befizetné az államkasszába a statisztikusok által kiszámított egy főre eső jövedelmet – jelen esetben 6469 koronát. Tennék ezt jótékonykodásból, és még csak meg sem éreznék a hiányát. Annál többet segítenének vele az iskoláknak, az egészségügynek. Mindjárt kicsit rózsásabb lenne a helyzet. Remény lehetne arra, hogy kikerülhetnénk ebből a kátyúból, ahova ők taszították az országot. A „nyulat” pedig már ki kéne ugratni a bokorból, hogy a beteg embert ne a halottaskocsi vigye el, hanem meggyógyuljon. Ne roncsok álljanak az EU kapujában, hanem életvidám, optimista emberek, célokkal, vágyakkal. Jelen esetben ez csak álom, amiből még az ébredés is keserű. Jó volna, ha a kocka fordulna, mert jobb később, mint soha.
Lévai Józsefné
Izsa
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2024. 11.24.
Karácsonyi prémiumot kapnak egyes alkalmazottak
2024. 11.13.
Anya-lánya kézműves foglalkozás Nyékvárkonyban
2024. 11.11.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.