Miért hallgat Orbán az ukrán válságról?

FIGYELŐ

Míg a nyugati hatalmak és a térségbeli országok állam- és kormányfői sorra ítélik el, hogy az oroszok lényegében megszállták az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, a magyar kormánypárti politikusok kényesen kerülik, hogy határozottan állást foglaljanak. Az ellenzéknek ez csodás alkalmat kínált, hogy felállítsa az egyszerű következtetésláncot: Orbán lepaktált Paksról Putyinnal; az Orbán-kormány az oroszok szövetségese, nem akar szembemenni Moszkvával, ezért hallgat.

A kormány és a Fidesz egyelőre valóban ódzkodik attól, hogy érdemben mondjon valamit a krími ügyben. A Fidesz.hu-n a két vezető téma a rezsicsökkentés és a baloldali cigánypolitika ostorozása. A Kormány.hu nyitólapján volt két, az ukrán helyzettel foglalkozó külügyminisztériumi anyag, de az egyik csak a Martonyi János szombati beregszászi tárgyalásáról szóló MTI-hír, amiben egy szó sincs a krími helyzetről. A másik egy vasárnap délutáni közlemény, amely először száll síkra az ukrán szuverenitás és területi egység mellett – a súlyát azonban csökkenti, hogy a nem túl markáns kijelentést nem Orbán Viktor miniszterelnök vagy Áder János államfő személyesen mondta ki, csak egy külügyminisztériumi közlemény. Ráadásul egyetlen helyen sem nevezi meg Oroszországot a válság felelőseként. Orbán Viktor és Áder János egyetlen szót sem ejtett a krími válságról, és a kormányzati kommunikáció szempontjából lakmuszpapírnak számító köztévén sem ütötte át a hírértéket a krími helyzet. Vasárnap este a Lényeg című műsorban a rezsicsökkentésről és az őszödi beszédről volt szó. Csak összehasonlításként: Romániában maga Traian Basescu államfő szólalt meg, és orosz agresszióról beszélt.

A magyar ellenzék érzi: ha Orbán valamiről hallgat, akkor az olyan gyenge pontja, amit ütni kell. Mesterházy Attila vasárnapi helyzetértékelésének a címe az volt, A hallgatás ára, és erősen belekezdett: „Orosz–ukrán háború, sőt talán nem túlzás azt állítani, hogy újabb hidegháború is fenyeget, a magyar miniszterelnök pedig sehol. Hallgat. Lehet, úgy érzi, hogy lekötelezettje lett Putyinnak és a paksi üzlet miatt nem szólalhat meg? (...) A megállapodásnak esetleg olyan „pontjai” is vannak, amelyek ebben a válságos pillanatban megnémítják az oroszok távozásának követelésével egykor ismertté vált Orbán Viktort?

Néhány órával később Gyurcsányék is meglovagolták a témát. A Demokratikus Koalíció közleménye Orbán Viktor „gyáva hallgatásáról” szól, amely méltatlan egy magyar kormányfőhöz. A gondolatmenet ugyanaz, mint Mesterházynál: „Orbán Viktor gyáván hallgat. (...) Félő, hogy Orbán Viktornak többet jelent az Oroszországgal nyélbe ütött paksi üzlet, mint az, hogy Magyarország a demokratikus államok közösségével együtt szót emeljen a háborús fenyegetés ellen."

Majd a liberálisok folytatták, Fodor Gábor azt üzente: Viktor, ne hívd be újra az oroszokat, majd a pincsizéssel egy 2007-es Orbán-beszédre utalt: „Magyarország afelé halad, hogy a Gazprom legvidámabb barakkja legyen, Magyarország kormánya pedig könnyen Putyin európai pincsije lehet." Az Együtt-PM a budapesti orosz nagykövetség elé szervezett tiltakozást. Bajnai Gordon felszólította a magyar kormányt, hogy álljon ki Ukrajna függetlensége mellett. Az LMP-s Ertsey Katalin a parlament külügyi bizottságát hívná össze. Ő arról beszélt, hogy „a magyar álláspont pontosan annyira láthatatlan, amennyire Vlagyimir Putyin szeretné”. A Jobbik viszont egyelőre nem beszélt a krími helyzetről, az ukrán válságból eddig csak a kárpátaljai magyarok ügyét emelte ki. Ez nem meglepő, hiszen a párt a paksi bővítést is támogatja.

Orbán Viktor tegnap sem szólalt meg az ügyben, ehelyett a Fidesz szóvivője felszólította az ellenzéket, hogy ne tegye kampánytémává az ukrán válságot. (index.hu)