(Pixabay)
Megvárjuk a kiberhirosimát?
A repülőterek 97 százalékán régi szoftverek üzemelnek, amelyek egynegyede tartalmaz ismert sérülékenységeket. A Skytrax World Airport friss jelentése szerint a világ első száz repülőtere közül csupán három tűnik biztonságosnak az európai kibertérben.
Az eredmények azért különösen aggasztóak, mert a repülés ráadásul egy olyan iparág, amelyre figyel a média és az elit, ennek ellenére alig van nyoma a kiberbiztonságnak. Ma már nem elég a repülésirányítókat szúrópróbaszerűen alkoholtesztnek alávetni, a fenyegetettségek forrása radikálisan átrendeződött, csak ehhez még a szabályozás sem alkalmazkodott teljesen.
Márpedig egy repülőtéren nem kell sok az óriási veszteséghez vagy egy tragédiához.
Évente többször halljuk, hány millió utas adatait lopják el: bankkártyaszám, személyes adatok, útlevélszám. Ezek aztán rögtön az online feketepiacokon cserélnek gazdát, és már csak akkor vesszük észre, hogy rossz kezekbe kerültek, amikor visszaéltek velük.
Ha leáll egy repülőtér forgalma, mert éppen ismeretlen drónok röpködnek a kifutó körül (mint történt ez Londonban a tavalyi év végén), az is percenként mérhető milliós veszteség. Egy kis áramkimaradás vagy valamelyik légitársaság online jegyrendszerének leállása elég ahhoz, hogy utasok ezrei ragadjanak a földön.
A fenti jelentés a repülőterek 87 százalékán talált adatszivárgást a felhőből (interneten keresztül elérhető adatbázisból). Mobilapplikációnként átlagosan 15 biztonsági vagy adatkezelési problémát azonosítottak. Márpedig ha valaki wifire szeretne csatlakozni egy repülőtéren, vagy nem akarja kinyomtatni a jegyét, akkor le kell töltenie a telefonjára egy applikációt. A vizsgált repülőtéri online infrastruktúrák kétharmada volt exponált a Dark Web felé, ennek összes következményével.
E bizonyítvány annak ellenére gyenge, hogy a repülésre mindig figyelt a média. Érinti a törvényhozókat, a gazdagokat, egyszóval az elitet is. Kockázatos ipari ágazat, látványos bakilehetőségekkel. Ha viszont a repülőterek üzemeltetése a kibertérben ennyire lyukacsos, akkor mi lehet a kórházainkban, iskoláinkban, a víz- vagy éppen a gázszolgáltatóknál? Ezekre kevesebb figyelem jut, de már ugyanolyan szinten függenek a számítógépes hálózatoktól.
Már rég nem a telefonunkon tárolt családi fotók sorsa a kérdés, ha a kiberbiztonságról beszélünk. Hanem arról, hogy lesz-e áram- vagy gázszolgáltatás; működik-e a bankautonata.
Nemrég újabb hírek láttak napvilágot a rosszindulatú malware számítógépes programról, amely kifejezetten az ipari irányítórendszereket támadja, vagyis az elektromos művek és a hasonló ellátórendszerek által használt technikai eszközöket.
Ezeket a kritikus infrastruktúrákat együtt kell védenünk. A saját eszközeink is könnyen zombieszközzé válhatnak egy hálózati támadásban, a tudtunkon kívül, ha nem vagyunk kellően elővigyázatosak.
A kiberhigiéniának már rég kötelező tantárgynak kellene lennie az iskolákban, az alapiskola első osztályától!
Ahogy megtanulunk pohárból inni, étkezés előtt kezet mosni vagy 18 évesen autót vezetni, ugyanilyen evidenciának kell megtennünk a kiberhigiéniát. Hogy ne csak egy kiberhirosima segítsen ennek elfogadásában!
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.