Látszólagos védelem

Rámutat a különbségekre a kelet-európai és a nyugat-európai gondolkodás között. A volt szocialista országok elsősorban a határ megerősítésére, lezárására összpontosítanak – Magyarország után most Horvátország és Szlovénia is ezt lebegteti. A Nyugat viszont elsősorban a menekültekről beszél, akiket el kell helyezni, és másodsorban hangsúlyozza a határok védelmét, szinte minden esetben kizárva, feleslegesnek tartva a kerítést. A kelet-európai gondolkodásra jellemző a másságtól való félelem. Ez fakadhat a hosszú ideig tartó elzártságtól, amikor az ország vezetői nemcsak hozzánk nem akartak senkit beengedni – hacsak nem tankkal jött, mint 1968-ban az oroszok és a „baráti” hadosztályok –, hanem az ország lakosságát sem akarta kiengedni, nehogy megfertőzze az embereket a „Nyugat mételye”. Volt egy időszak az 1989-es rendszerváltás után, amikor a volt szocialista országok lakosságának többsége is nyitottnak tűnt, igaz, ez mindig hullámzó volt – fekete bőrű vagy cigány szomszédot sose akart magának a lakosság többsége, beleértve a magyarokat is –, de úgy látszik a menekültválság elmosta azt a kevés nyitottságot is. Erre a néha látens, néha nyilvánvaló xenofóbiára erősít rá a kelet-európai politikusok többsége. Ezért épül a kerítés a magyar határokon, ezért küld Szlovákia és Csehország, talán hamarosan Lengyelország is rendőröket és katonákat a határ védelmére Magyarországra. Így mutatják a lakosságnak, hogy mindent megtesznek a „biztonságunkért”, kerül, amibe kerül. Ezért van szükség arra is, hogy a menekülthullám jelentette terrorkockázatot emlegessék. A magyar „közszolgálati” televíziót nézve az embernek néha az az érzése, hogy minden 10 évesnél idősebb szíriai menekült azért jön, hogy felrobbantsa a parlamentet, a kisebbeket meg azért hozzák a szüleik, hogy őket felhasználva tegyék meg ugyanezt. Igaz, a propagandába néha hiba csúszik. Ilyen „hiba” a Terrorelhárítási Központ Tudományos Tanácsának elnöke által tavaly kiadott elemzés, amelyet a napokban fedezett fel a magyar sajtó. Eszerint kicsi az esélye, hogy éppen a menekültek közt elvegyülve akarnának beszivárogni Európába a terroristák. A Böröcz Miklós rendőr alezredes által jegyzett tanulmány a német szövetségi hírszerzés, a BND álláspontjára is hivatkozva ezt írja: „az iszlám terrorizmus által, a nyugati világra jelentett veszély vonatkozásában az illegális migráció igen alacsony jelentőségű faktor. Ennél a politikai vezetés és a biztonsági szolgálatok számára nagyobb kihívást jelent a legális migráció és a terrorizmus kölcsönhatása.” Írja ezt annak a TEK-nek az egyik fontos embere, amely valójában Orbán Viktor magánhadseregének és titkosszolgálatának számít. Egyes keleti és nyugati politikusok közti különbséget talán Angela Merkel egyik kijelentése példázza a legjobban: „Nem akarok abban versenyezni, hogy ki tud barátságtalanabb nyilatkozatokat tenni, hogy minél inkább elriassza a menekülteket” – mondta a német kancellár egy interjújában. Talán erről kellene példát venniük a kelet-európai politikusoknak is, és a határok védelméhez nyújtott szimbolikus segítség helyett inkább menekülttáborok építéséhez, a menekültek akár ideiglenes, akár tartósabb elhelyezéséhez nyújthatnának egymásnak segítséget. Mert a már itt levő menekülteket valahol el kell helyezni, lehetőleg emberséges körülmények között. Merkel szavaihoz talán még hozzátehetnénk, jó lenne, ha a politikusok, az országok vezetői abban sem versenyeznének egymással, hogy ki tudja jobban megrémíteni saját lakosságát, hogy aztán látszatkerítéssel látszólag megvédje őket a látszatveszélytől.