Közgazdász került az orosz hadsereg élére

Vannak országok, amelyek a GDP-növekedés terén remekelnek. Ez eddig elsősorban Kínára volt érvényes. Bár a gazdasági össztermék növekedését jellemzően kulcsfontosságú gazdasági paraméterként tartják számon, vannak kockázatai, melyekről főleg Kína tudna beszélni. 

Néhány napja Hugh Hendry, egy befektetési alap volt menedzsere a Bloomberg gazdasági hírportál podcastjában rámutatott pár hiányosságra. Példaként két olyan várost hozott fel, ahol ha híd épülne közöttük, csökkenne a köztük lévő szállítási idő, ami pénzügyi és időmegtakarítást eredményezne. Ha ezek gazdag amerikai városok lennének, akkor a beruházás értéke elérné a pozitív nettó időértéket, amelyet a projektből származó pozitív pénzforgalom hoz létre. Ha viszont ugyanez a híd két szegény kínai város között jönne létre, akkor a híd gazdasági haszna minimális lenne. A hídból származó megtakarítás olyan kicsi lenne, hogy a beruházás nettó időértéke negatívvá válna. Ha az állam megépítené a hidat, ezzel ugyan növelné a GDP-t, de a pénzt nem okosan fektetné be, és a projekt után nagy adósságot hagyna maga után, amely a beruházásnak köszönhetően sem térülne meg. A pénzáramlás negatív lenne. 

Hasonló elv érvényes az orosz gazdaságra is. A hadiipar lett az orosz GDP-növekedés motorja, de a fegyvergyártás nem eredményezi jólét növekedését. Éppen ellenkezőleg, az ország egyre több olyan árut állít elő, amelyeknek minimális az élettartamuk. Gyorsan megsemmisülnek, és semmivel sem járulnak hozzá a jövőbeli tőkeképzés és a gazdaság későbbi növekedésének támogatásához. Éppen ellenkezőleg, a három műszakos munkával a fegyvergyárak kiszipolyozzák a munkaerőt a hazai gazdaságból. Másoknak a hadseregbe kell bevonulniuk, és így kevesebb ember dolgozik, hogy ténylegesen növekedjen a gazdaság. A termelés korlátozott, de a kereslet magas marad. Az infláció ezért emelkedik, és jelenleg közel 8 százalékos. A hatalmas állami kiadások miatt a nyugati inflációval ellentétben az oroszországi infláció nem rövid életű. 

Oroszország jelenleg a GDP 6,6 százalékát költi fegyverkezésre, ami több mint százmilliárd dollárt jelent. „Ez a helyzet különös figyelmet igényel” – magyarázta a védelmi miniszteri poszton történt változásokat Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. 

Egy évvel ezelőtt az infláció Oroszországban alig több mint 2 százalék volt. Az ukrajnai háború sokkal hosszabb, mint azt a Kremlben két évvel ezelőtt bárki is tervezte. Ezért a konfliktus menedzselésén változtatni kell! Ezzel magyarázható, hogy az orosz elnök a lojális, de nem túl jó képességű védelmi minisztert, Szergej Sojgut egy olyan közgazdászra cserélte, aki idáig egy napot sem töltött a hadseregben. Az új tárcavezető Andrej Belouszov, a miniszterelnök helyettese és Vlagyimir Putyin régi gazdasági tanácsadója lett. Ennek több oka is van. Belouszov technokrata, workaholista, az állam erős szerepvállalásának fontosságát hangoztatja, és a háborús gazdaságot a tervgazdaság szemszögéből kívánja irányítani. Logisztikai szempontból a hadviselés során számos hiba történt, de nem ez az orosz hadsereg egyetlen problémája. A múlt hónapban a titkosszolgálat letartóztatta Timur Ivanovot, a védelmi miniszter helyettesét, és korrupcióval vádolták meg. A bürokrácia és a rossz irányítás mellett a korrupció is aláássa az orosz katonai sikereket. Ezek azok a problémák, amelyeket Belouszov a védelmi minisztérium teljes átvilágításával megpróbál majd orvosolni. 

A legnagyobb kihívást a Nyugat számára talán Andrej Kolesznyikov szavai jelentik. „Belouszov kinevezése annak a jele, hogy az orosz gazdaság háborús gazdasággá alakul át” – mondta a moszkvai Carnegie Endowment for International Peace egyik vezető munkatársa. Oroszország esetleges ukrajnai győzelme geopolitikai, pénzügyi és katonai szempontból egyaránt katasztrófát jelentene a Nyugat számára. Ukrajna támogatására jelentősen kevesebbet fordítanak annál, mint amennyit a többi NATO-tagállam felfegyverzésére költenének abban az esetben, ha hirtelen szemben találnák magukat egy fékevesztett orosz katonai gépezettel. Oroszország katonai kiadásai a hidegháború csúcspontja alatti szintet közelítik meg. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy az orosz gazdaság nem lesz képes megbirkózni ezekkel a kiadásokkal. Másrészt az orosz gazdaság jelenleg sokkal erősebb és stabilabb, mint a hidegháború alatt volt. Ha az olajár nem omlik össze, akkor egy ideig aligha számíthatunk nagyobb problémákra. Éppen ezért mostantól közgazdász irányítja az orosz hadsereget, akinek a legfőbb feladata, hogy egy elhúzódó katonai konfliktus gazdasági kockázatát minimálisra csökkentse. 

A szerző a Trend gazdasági lap főszerkesztője