Kis pozsonyi abszurd

A nyár a túlzásba vitt napozás mellett a lakásbetörések évszaka is. Ilyenkor a nyaralni évek óta nem járó szerkesztők bosszújaként sorra bukkannak fel a sajtóban a nyaralástól másokat elrettenteni szándékozó anyagok. Ezekből megtudhatjuk, hogy a betörők hosszú, méla lesben figyelik, mikor tesszük ki a lábunkat a lakásból, amelyet aztán habozás nélkül kirámolnak.

A közszolgálati tévében tegnap reggel a pozsonyi városi rendőrség szóvivője intette óva a lakótelepek népét, hogy nagy nyilvánosság előtt dicsekedjenek a közelgő nyaralással, hogy „Engem egy hétig hiába kerestek!” jellegű vidám üzenetet hagyjanak rögzítőjükön, vagy bármilyen egyéb ráutaló magatartást tanúsítsanak. A szóvivő további jó tanácsa: barátkozzunk össze legalább egy valakivel a bejáratból, akinek adjunk kulcsot, hogy esténként világítson, nappal meg szellőztessen, mintha a lakás nem lenne lakatlan. Az abszurd humor akkor kezdődött, amikor riporteri kérdésre kiderült, hogy nemrég a szóvivő hétvégi házába is betörtek. Hát hogyan hihetünk ezek után neki? – kapott fejéhez az állampolgár, ám a riporter jól reagálva megérdeklődte, vajon mit mulasztott el a rendőrségi megmondóember a saját portáján, aminek szomorú eredményeképp ki lett fosztva.

„Bizony, be kell vallanom, hogy elfeledkeztem egy nagyon fontos teendőről. Nem tettem meg az ilyenkor elengedhetetlenül szükséges biztonsági óvintézkedéseket.” Szó szerint ezt mondta, se többet, se kevesebbet, okuljon belőle az állampolgár, ha tud.

Kínos helyzet alakult ki a stúdióban, gyorsan vége is szakadt a tanácsadásnak. Ha módomban állna, szívesen elmesélnék Peter Plevának egy kassai betörős történetet.

A főszereplő hölgy a strandon beleszeretett egy amorózóba, és kéthetes ismeretség után hazavitte kis házába. Ápolgatta, dédelgette, aztán egy szép napon egyedül hagyta. Amikor a költöztető cég kocsija megjelent a ház előtt, a férfi büszkén újságolta mindenkinek, aki rákérdezett, hogy ők bizony nagyobb lakásba költöznek. Mire a nő hazaért a szolgálati útról, a kégli az utolsó szögig ki volt rámolva, az álnéven tevékenykedő szerető nyomát pedig azóta is bottal üti a rendőrség. Nos, így jár, aki nem teszi meg a „szükséges óvintézkedéseket”!