Kína lecsap a techgigászokra

Ennek elérésére már több évtizede folyik a nemzeti technológiai bajnokok létrehozásának folyamata, mely olyan globális szinten is sikeres vállalatokat eredményezett, mint a Lenovo, mely jelenleg a világ legnagyobb számítógépgyártó vállalata, vagy a kínai online kereskedelmet és fizetési szolgáltatásokat domináló Alibaba csoport. A Kínai Kommunista Párt és a technológiai gigászok együttélése ugyan sosem volt teljesen súrlódásmentes, de a kínai pártvezetők a hosszú távú stratégiai célokért tolerálták a technológiai cégek pénzügyi és technológiai erejének növekedését.

Az elmúlt hónapokban azonban a helyzet radikálisan megváltozott.

Úgy tűnik, a Hszi Csin-ping által vezetett kommunista párt úgy érezte, hogy a techtitánok kezdik elfeledni, hogy ki a hatalom valódi birtokosa Kínában, és itt az idő, hogy megérezzék ennek a hatalomnak a nem túl bársonyos érintését. A kommunista pártvezetés első célpontja Jack Ma volt, aki az Alibaba csoport fő részvényeseként Kína egyik leggazdagabb emberévé lett. Jack Ma volt Kína első igazi technológiai szupersztárja, egy igazi kínai Elon Musk. Amikor azonban Jack Ma kritizálni merte a kínai pénzügyi rendszerben domináns állami bankokat, azonnal magára vonta a kommunista párt haragját. A kínai kormány rászabadította Jack Ma cégcsoportjára a pénzügyi felügyeletet, éppen akkor, amikor az a kulcsfontosságú Ant Group leányvállalat tőzsdepiaci bevezetését tervezte. Az ellenőrök természetesen visszásságokat találtak a vállalatban, és ezzel effektíve meggátolták a sokmilliárdos tőzsdepiaci bevezetést. Nem sokkal később a kínai kormány 2,8 milliárd dollárnak megfelelő bírságot vetett ki az Alibaba csoportra monopolhelyzettel való visszaélés miatt.

A következő célpont a kínai Ubernek is nevezett Didi Chuxing személyszállító szolgáltató volt, amelynek vezetése a Kínai Kommunista Párt többszöri figyelmeztetése ellenére is a New York-i tőzsdén bocsátotta ki részvényeit. Válaszként a kínai kormány kiberbiztonsági ellenőrzést rendelt el a vállalatban, és leállíttatta az új felhasználók regisztrálását. A következő lépésben adatbiztonsági hiányosságokra hivatkozva a Didi Chuxing összes applikációja eltűnt a kínai platformokról. Hogy minden technológiai vállalat megértse a helyzetet, a kínai kormány gyors döntést hozott arról, hogy kínai vállalatok külföldi tőzsdéken csakis ennek beleegyezése után bocsáthatják ki részvényeiket. Eközben az illetékes szervek a többi nagy technológiai céget is figyelmeztették, hogy okuljanak az Alibaba csoport hibáiból.
Sok vita folyik arról, hogy miért éppen most csapott le a Kínai Kommunista Párt a hazai technológiai gigászokra. Ennek ugyanis pénzügyi ára van, a kínai tőzsdepiacokról több mint egybillió dollár tűnt el az elmúlt hetekben a technológiai cégek részvényárfolyam-esése miatt. A keményebb fellépés fő oka az lehet, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök már a jövő évi pártkongresszusra készül, ahol az elmúlt évtizedekben kialakult szokásoktól eltérően nem tervezi átadni a hatalmat a kommunista vezetők következő generációjának. Hszi Csin-ping a technológiai gigászok elleni lépésekkel is meg akarja mutatni esetleges kihívóinak, hogy a hatalom gyeplőjét szorosan kézben tartja. Lehet viszont egy másik indíték is, mégpedig az információgyűjtés. A kínai vezetés már hosszú évek óta egy megfigyelő állam kiépítésén dolgozik, és ehhez szüksége van a legfontosabb technológiai cégek együttműködésére is. Így vagy úgy, jól látható, hogy Kínában a hatalom kizárólagos központja továbbra is a Kína Kommunista Párt, amelynek haragja Kínában bárkit elérhet, még az üzleti és technológiai szféra legbefolyásosabb szereplőit is.