Ki gépen száll fölébe...

A Standard és a Fitch is az uniós átlaghoz képest magas, nagyjából 4 százalékos növekedést jósol Szlovákiának az idei és a jövő évre, ami elsősorban a növekvő beruházásoknak, a javuló munkaerőpiaci mutatóknak és a bővülő lakossági fogyasztásnak köszönhető. A gazdaság felpörgésének köszönhetően nőnek az adóbevételek is, a kormány ezáltal több pénzt fordíthat az adósság visszafizetésére, az államadósság így már két év múlva a bruttó hazai termék 45 százaléka alá eshet vissza a tavalyi 51 százalékról. Mindezt figyelembe véve úgy tűnhet, hogy még soha nem éltünk olyan jól, mint manapság. 

Hogy ezt a lakosság egy jelentős része mégsem így gondolja, az nem csupán az örökös elégedetlenkedők szubjektív érzéseivel magyarázható. A hitelminősítők legújabb jelentésére is érvényes ugyanis Radnóti Miklós egyik leggyakrabban idézett verssora: „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj”. A hitelminősítőnek már a nevében benne van, hogy számára az adott ország hitelképessége a legfontosabb. 

Ennek egyik legfontosabb kritériuma az alacsony eladósodottság, aminek a legjobb előfeltétele a növekvő gazdaság. Hogy ezt hogyan éri el az ország, az már részletkérdés a hitelminősítő számára, csupán az a fontos, hogy ez hosszabb távon fenntartható legyen. 
Az itt élők egy jelentős része számára azonban a folyamatosan javuló gazdasági mutatókról szóló híreknek semmi köze az általuk megélt valósághoz. Tény, hogy több embernek van munkája, mint korábban, és aki dolgozik, annak nagyobbak a bevételei, mint amikor állástalanként tengette az életét. A folyamatosan növekvő bérekről szóló híreket azonban a lakosság nagy része a sci-fikategóriába sorolja, sokuknak ugyanis évek óta nem változott a fizetése. 

Hogy mégis több pénzt hagyunk az üzletekben, az elsősorban annak köszönhető, hogy az idei első félévben 5,4 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, amivel a legnagyobb árugrást produkáló országnak számítunk az EU-n belül. A visegrádi országok közül továbbra is Szlovákia a legdrágább a vásárlók számára. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy a szlovákiai családok havi kiadásainak nagyjából a 20 százaléka megy el élelmiszerekre, míg az uniós átlag 12 százalék körül mozog. A magát baloldaliként népszerűsítő Fico-kormányok az elmúlt években ugyan rendre megvívták a maguk kis rezsiharcát, azt állítva, hogy megvédik a lakosságot az energiaszolgáltatókkal szemben, de a rezsiköltségek a családok bevételeinek mégis több mint a negyedét viszik el. Ezzel szintén az uniós csúcstartók közt vagyunk. 

Magyarán: az ország folyamatosan javuló gazdasági mutatóiból a lakosság egy jelentős része semmit sem érez. Ha a sajtó által agyonszajkózott statisztikai adatok és a hivatalos kormánypropaganda köszönőviszonyban sincs a lakosság egy részének mindennapi tapasztalataival, az a körükben hosszabb távon frusztráltsághoz vezet, növelve az esélyét annak, hogy a radikálisabb megoldásokat kínáló pártokra szavaznak. A legalábbis a szavak szintjén az extrémizmus ellen küzdő kormánypártoknak erre is gondolniuk kellene, mielőtt újabb öntömjénezésbe kezdenek a hitelminősítők legújabb jelentéseivel kapcsolatban.