Helyünk a válságban

Az éppen búcsúzó év is ezek közé tartozott. Timothy Garton Ash tekintélyes brit publicista szerint 2015 pontosan 1989 ellentéte volt. 

Akkor lehullott a vasfüggöny a határokon, idén pedig zsilettpengés drótkerítéseket építettek. 
Négy nagy válságot visz át magával Európa a következő évbe. Az eurózóna válsága még nincs végleg lezárva, bár a görög csőd már nem a legégetőbb probléma. Döbbenten állunk a felismerés előtt: ó, azok a régi szép idők, amikor azzal volt elfoglalva egész Európa, hogy vajon holnap megye csődbe Görögország vagy holnapután, és ennek milyen hatása lesz ránk. A másik súlyos válsághelyzet az ukránok elleni orosz agresszió – bár a konfliktust most „jegeli” Moszkva, de Putyin bármikor előránthatja a jégszekrényből. És itt van a két friss probléma, a menekültválság és a brexit, vagyis Nagy-Britannia lehetséges távozása az unióból. 

Mindegyik válság alapvető hiányosságokra mutat rá. Az euróválság bizonyította, téves az az elképzelés, hogy a közös pénz közös gazdaságpolitika nélkül is működhet. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy a viszonylag kicsi Görögországban ütött be a ménkű, és nem Olaszországban vagy Spanyolországban, mert azt a számlát a gazdag Európa se tudná állni. Az Ukrajna elleni orosz agresszió azt mutatta meg, mekkora a különbség az unió „puha ereje” és a tényleges katonai erő között. Gazdaságilag az unió nagyhatalomnak tekinthető, de katonailag annyira gyenge, hogy a nagyhatalmak nem veszik komolyan. A menekültválság pedig leleplezte, hogy azokat az értékeket, amelyekre az Európai Unió épül, nem minden tagállam vallja magáénak. Végezetül pedig a brexit a nemzetállami és az uniós jogkörök érvényesítése közti állandó feszültség megtestesülése. 
Ezek a válságok megosztják az uniót. Az euróválság a déli és az északi államokat állította szembe egymással, mert teljesen mást gondolnak arról, hogy milyen okok váltották ki, és teljesen eltérő elképzeléseik vannak magáról a válság kezeléséről. A menekültválság megmutatta, mekkora a különbség a keleti és a nyugati tagállamok között, ha nem pusztán szónokolni kell a szolidaritásról. Mindez úgy csapódhat le, hogy kelet és nyugat között ismét ellenőrzések lesznek a határon, sokan már ezt sem zárják ki. 

Donald Tusk volt lengyel kormányfő, az Európa Tanács jelenlegi elnöke mintegy mentegetőzésképpen néhány hete azt mondta, Európa egyik válságát sem olyan országok idézték elő, mint például Lengyelország vagy Szlovákia. Ez természetesen igaz. De amikor Európa szorult helyzetben van, egyáltalán nem mindegy, hogy a probléma részei vagyunk-e, vagy a helyzet megoldásában veszünk-e részt. Lengyelországban idén választások voltak, és a lengyelek nem Európa mellett szavaztak. Nálunk márciusban lesznek a választások. Hát… Sok szerencsét 2016-ra. 

A szerző a Trend hetilap kommentátora