Egymilliárd voksokra

Ennyi pénzért Szlovákiában tudtommal még senki sem akart szavazatokat vásárolni. Nagyjából négymillió potenciális szavazóval számolva ez fejenként 250 euró. Félretéve a tréfát: ez a pénz természetesen egyelőre nem létezik, hiszen azt először nekünk, az adót megtermelő, majd befizető polgároknak kell előteremtenünk. Majd ezután a pénzügyminisztériumnak el kellene azt valahogy különítenie, az éves költségvetésben jóváhagynia, és ez után következhetne a pénzosztás, ami természetesen nem pénzosztást, legfeljebb átcsoportosítást jelent. Tehát valaki majd megtermeli, a kormány átcsoportosítja, majd valakik ilyen-olyan kedvezmények formájában megkapják. Annyi kreativitás azért a Smerben is van, hogy ezt az összeget nem 13 havi nyugdíj formájában akarja kiosztani, például, ennél azért rafináltabban tálalták az egészet. Ez egy igazi választási turmix, minden potenciális szavazócsoportnak beígértek egy kisebb csomagot, legyen szó tanárokról, diákokról, nyugdíjasokról stb. A kormánypárt egy csilivili választási listát készített, édes mázzal leöntve. Nehéz dolga lesz az ellenzéknek a szociális csomaggal kistafírungozott, menekültellenes hullámon lovagló Smerrel. A szavazók nálunk is annyira fogékonyakká váltak a szociális-patrióta demagógiára, hogy szinte szélmalomharcnak tűnik például a korrupcióellenes kampány, a racionális menekültügyi gondolkodás, vagy bárminemű pénzügyi-gazdasági felelősség emlegetése. Szinte lehetetlen lesz a többséget meggyőzni arról, hogy az ország egyáltalán nem áll olyan jól, hogy így dobálózzunk a milliárdokkal, s ha netalán mégis elköltjük ezt a pénzt, a saját gyerekeink jövőjét éljük fel. Ha a Smernek végül mégsem sikerül ezzel a maszlaggal egyedül többséget szereznie a parlamentben, a leendő koalíciós partnerének rettenetesen nehéz dolga lesz, hogy visszazökkentse valahogy a realitásba. Csak reménykedni lehet, hogy Ficóéknak lesz annyi eszük, hogy nem valósítják meg saját választási ígéreteik minden egyes pontját. Arról pedig, hogy a Smer dominanciájával szemben egy összeszedettebb jobboldal száll szembe, majd legfeljebb 2020-ban beszélhetünk. Most leginkább úgy tűnik, hogy a populista-demagóg gyorsvonat, mely 2014-ben Budapestről indult és idén ősszel Varsóba érkezett, tavasszal befut Pozsonyba is.