Drágul a tankolás – 100 dollárra ugorhat az olajár

 A nyersolaj világpiaci ára ugyanis többéves csúcsokat ért el a napokban, és egyre több elemző beszél arról, hogy az év végéig a hordónkénti 100 dolláros határt is elérheti. Ez komoly változás az olajpiacon, hiszen az elmúlt években a nyersolaj árfolyama nem lépte át a 60 dolláros küszöböt. Tegnapi hír szerint a Brent nyugat-európai olajfajta hordónkénti (159 liter) ára 82,20 dolláron forgott, ami 2014 novembere óta a legmagasabb ár. Ennek az olajat exportáló államok persze örültek, de az alacsonyabb olajárak elősegítették a világgazdaság növekedését.

A kérdés tehát az, mi okozta éppen most a világpiaci helyzet változását.

Annak ellenére, hogy a nyersolaj árát sok tényező befolyásolja, kialakulásában végső soron a keresletnek és a kínálatnak van a legfontosabb szerepe. Ma az árat elsősorban a kínálat, vagyis annak hiánya alakítja. Az elmúlt hónapokban napi szinten csaknem 2 millió hordónyi nyersolaj tűnt el a piacról, elsősorban Irán és Venezuela gondjai következtében.

Irán esetében politikai eredetű problémákról és Donald Trumpról van szó. Az amerikai elnök ugyanis májusban felmondta az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodást, és novemberben újabb gazdasági szankciók bevezetését tervezi Irán ellen. Trump az európai partnereit is intette attól, hogy Iránnal üzleteljenek, és ez az iráni nyersolajexport gyors visszaeséséhez vezetett.

Venezuelában gazdasági okai vannak a nyersolajtermelés visszaesésének. A dél-amerikai állam gazdasága az összeomlás szélén áll, és ez természetesen kihat az olajkitermelésre is, melyet a PDVSA állami vállalat végez. Az elmúlt években a venezuelai kormány egyre több forrást vont el politikai célokra az állami olajvállalattól, továbbá elhanyagolta a szükséges befektetéseket is. Ennek következtében Venezuela nyersolaj-kitermelése idén nyáron több évtizedes mélypontra zuhant.

A piacról hiányzó nyersolajmennyiséget a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai tudnák pótolni, de persze nem sietik el ezt a lépést. A legfontosabb olajexportőröknek ugyanis megfelel a nyersolaj árának emelkedése, hiszen az elmúlt évek alacsonyabb árfolyamából nem profitáltak. A közel-keleti OPEC-tagországok viselkedésükkel kivívták Donald Trump haragját is, de Oroszországgal karöltve az elmúlt hétvégén úgy döntöttek, hogy a magasabb exportbevételek érdekében készek dacolni az amerikai elnökkel is.

Mivel más olajtermelő ország jelenleg nem rendelkezik többletkapacitással, a piacon uralkodó feszültség a nyersolaj árának növekedéséhez vezetett. Ráadásul a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint idén napi 1,4 millió, jövőre pedig 1,5 millió hordóval emelkedik a világ napi olajkereslete, de a kereslet emelkedésével lassan már nem tud lépést tartani a kínálat. A piaci képlet tehát egyszerű: minél tovább kitartanak az olajexportőrök jelenlegi álláspontjuk mellett, annál nagyobb az esély arra, hogy a nyersolaj világpiaci ára egyre magasabbra kúszik. Ez pedig rossz hír az egész világgazdaság számára.

Az áremelkedés nagyban képes megdobni az inflációt, hiszen az üzemanyag árának növekedése sok más termék és szolgáltatás árába is beleépül. Ez a trend már most megfigyelhető Szlovákiában is, az infláció augusztusban elérte a 2,8 százalékot, ami most többéves csúcsot jelent. A fogyasztói kosárban leggyorsabban a közlekedés költségei nőttek, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen az üzemanyagárak országunkban gyorsabban követik a nyersolaj árának növekedését, mint esetleges csökkenését. A következő hónapokban ezért fel kell készülnünk arra, hogy tankoláskor mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk.