Demszky és Gyurcsány is füttyöt kapott

1848. március 15-ére emlékezik az ország. A magyar forradalom és szabadságharc 157. évfordulójának megemlékezései a köztársaság állami lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődtek a budapesti Kossuth téren. Mádl Ferenc köztársasági elnök, a miniszterelnök és a többi közjogi méltóság elhelyezte a megemlékezés koszorúit a Parlament előtti Kossuth-szobornál, majd innen indult az ünnepi menet a Múzeumkertbe, ahol Gyurcsány Ferenc kormányfő mondott beszédet. A polgári körök rendezvényén Schmitt Pál a népszavazásról beszélt.

A decemberi kettős állampolgárságról szóló népszavazás sikertelensége beárnyékolja a nemzeti ünnepet - mondta a Fidesz alelnöke. Schmitt Pál a polgári körök rendezvényén a Budai Várban tartott beszédében sajnálatosnak nevezte, hogy az egykori közösen kivívott magyar szabadság ünnepét beárnyékolta a népszavazás eredménytelensége.

Budapest népe 1848-ban és 1956-ban belekóstolt a szabadságba, később a zsarnokság éveiben ebből merített erőt, mondta a főpolgármester a Fővárosi Önkormányzat ünnepségén a Március 15-e téren. Demszky Gábor elmondta: a Bach-korszak után senki nem kívánta vissza annak viszonylagos biztonságát, az emberek egy új világot akartak építeni, vállalva a kockázatot. Nincs két Magyarország, egy vidéki és egy fővárosi, érdekeink közösek, szabad, fejlődni képes Magyarországot akarunk, hangsúlyozta a főpolgármester, bejelentve, hogy Budapest fejlesztéséért Podmaniczky-tervet dolgoznak ki és újra létrehozzák a Közmunkák Tanácsát.

A XIX. század közepét megidéző jelmezekbe öltözött szereplők fogadták délelőtt az ünneplőket a Nemzeti Múzeum előtt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelképpé vált helyszínénél ünnepeltek a közjogi méltóságok is, köztük Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin, a parlament elnöke és Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

A rendhagyó, vonósokra hangszerelt Himnusz elhangzása után a miniszterelnök lépett a mikrofonhoz. Csodálatos vagy, Magyarország - kezdte ünnepi beszédét Gyurcsány Ferenc. Mondandója alatt azonban egyszerre szólt fütyülés és taps, így a miniszterelnök rögtön arra utalt: tegyük jobbá Magyarországot, a rend és a biztonság országává, ahol a nyugalom, a megértés, a párbeszéd honol.

- Csak egy Magyarország van – jelentette ki Gyurcsány Ferenc! Tehetjük az indulat országává, tehetjük a harcos füttyök országává és tehetjük a béke, a nyugalom szigetévé egy olyan világban, amely világ rólunk szól, s amelyet azért építünk, hogy gyermekeinknek itt hagyva egyszer majd azt mondjuk: nézzétek fiúk, nézzétek lányaink, mi csináltuk, két kezünkkel, apátok és anyátok csinálta. Azért tettük, hogy jobb legyen nekünk, és jobb legyen gyermekeinknek. Mi vagyunk a haza, mi vagyunk a nemzet. A hazának nincs ellenzéke. Mindenkire szükség van, mert belőlünk áll Magyarország. Tudom, hogy mit akartok. Tudom, hogy mit akar a magyar haza. Tudom, hogy mit akar a magyar nemzet. Munkát akar, nyugalmat akar, egy boldog életet akar. Nem fogunk engedni a 48-ból, a tisztesség hatalmából. A többség békét akar és nyugalmat. A szabadságért és a demokráciáért megküzdöttünk 1848-ban és 1956-ban. A szabadság és demokrácia eszménye mára kissé megkopott, új programra van szükség. De nincsen szükség forradalomra, nincsen szükség kiegyezésre, de szükség van megegyezésre egy felemelkedő Magyarországért. Egyezzünk meg egy felemelkedő Magyarországért!

Boldogságot, Magyarország! - ezzel zárta beszédét a kormányfő a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Ezt követően a verseké és a daloké volt a főszerep. Petőfi, Arany és Madách szavait tolmácsolták a közreműködők. Később pedig a XIX. század közepét idéző vásári forgatag várta az ünneplőket a Nemzeti Múzeum kertjében.

Lendvai Ildikó a szocialisták frakcióvezetője szerint a miniszterelnököt akarták ütni, de a nemzet ünnepét találták el azok, akik kifütyülték Gyurcsány Ferencet a Nemzeti Múzeum előtt. A Fidesz elnöksége sajnálattal értesült arról, hogy Gyurcsány Ferenc Nemzeti Múzeum előtt elmondott beszédét a hallgatóság egy része kifütyülte. A párt véleménye szerint azonban a miniszterelnöknek az elmúlt hónapokban tett megnyilatkozásai sokban hozzájárultak ahhoz, hogy az ünnep örömteli pillanataiba sokak számára végtelen keserűség vegyült.

Az ünnepségsorozat a Magyar Köztársaság állami lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött fél tízkor a Parlament előtt. Mádl Ferenc köztársasági elnök, a miniszterelnök és a többi közjogi méltóság elhelyezte a megemlékezés koszorúit a Parlament előtt Kossuth Lajos szobránál.

Délután a Parlamentben a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, kitüntetéseket adták át, este a keddenmegnyílt Művészetek Palotájában ünnepi díszelőadás lesz.