<p>Bemegyek múltkor a Teszkóba, hát kígyóznak a sorok, nem látni a kosaras polgárok sorának végét a polcok között. Ünnepek után ekkora érdeklődés? Felélte az áhitat a készleteket, vagy mi van? És főleg mi lesz? Miért nem nyitnak ki több pénztárt?</p>
Civilizált vásárlás
Nem lett semmi, voltak, akik lerakták a teli kosarukat és hőbölögve kirobogtak, mások meg kivárták a sort, közben okostelefonoztak vagy dohogtak.
Ez csak annak kapcsán jutott eszembe, hogy a magát erősen szociális jellegű képződményként aposztrofáló kormányunk szociális minisztere elárulta: azon dolgoznak, hogy az összes államünnepen bezárjanak a boltok defaktó. Indok: legyenek a bolti alkalmazottak többet a családjukkal, illetve pallérozzuk kicsit a vásárlási kultúránkat, mert állítólag van hová.
Richter miniszter javaslatát a munkáltatók meg a vállalkozók meg a ki tudja milyen szakszervezetek (amelyekkel hasonló horderejű kérdésekben egyeztetni szokott) is hasznosnak tartják, és hát a katolikus egyház sem lesz kivétel, hiszen az úr napját megszentelni keresztény dolog, és ha már a vasárnap, az úr napja nem is lesz defaktó boltbezárós nap, legalább az államünnepek legyenek azok. Szám szerint tehát évente tizenöt napon adódik majd alkalmunk gyakorolni a nem vásárlás nemes gesztusát.
Férfiemberhez méltó, vitéz kihívásról van szó, vásárlásra ugyanis indok mindig akad (ha nem, majd adnak a boltok). Termelünk és fogyasztunk, aki pedig nem fogyaszt, majd fog (vagy legalábbis szeretne). De ha mégis megpróbáljuk kitalálni a miniszter úr ötletének valódi indíttatását, csak arra juthatunk, hogy mindenkinek szeretne adni valamit, méghozzá úgy, hogy igazából senkinek nem ad semmit. Kicsit kedvezünk a zárvatartás pártiaknak is, az alkalmazottaknak is, de a megrögzött vasárnapi vásárlók alól sem húzzuk ki a plázát. Tizenöt nap egy évben: elszáll, mint a kasszánál sorakozók sóhaja, érvelni viszont lehet vele még évekig. De azért ne legyünk hálátlanok, és köszönjük meg a miniszter úrnak a módosító javaslatot, hisz nem vásárolni a mai világban tényleg nehéz. Mondjuk a civilizált vásárlástól így is nagyon messze leszünk, és továbbra is halomra vesszük a műanyag csomagolásban értékesített akármiket, amelyek egyszer nyilván elborítják a bolygót, de emiatt igazán nyugodtan alhatunk, mert az már a gyerekeink, unokáink baja lesz, ők pedig biztosan megoldják valahogy.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.