Bajban a politika

Elég megnézni az utóbbi heteket: Szlovákiában egyre hangosabbak a tiltakozók, a britek valahol félúton botorkálnak az EU-ból való kilépés útján, az USA-ban Donald Trump a feje tetejére állíthatja a rendszert, Ausztria belpolitikai válsággal és a szélsőségesek térnyerésével küzd. Mindez azért történhet, mert a változás velejárója a demokráciának: ha valaki nem végzi jól a dolgát, akkor a nép leváltja – még akkor is, ha nem nagyon látszik az alternatíva. És a mai modern közegben nagyon könnyű kritizálni, teljesítményt felmutatni viszont nehéz. A teljesítmény kapcsán megjegyzendő, a brexit világosan mutatja a populizmus korlátait. A kilépéspárti vezetők most maguk se tudják, mihez kezdjenek, Boris Johnson háttérbe vonult, bár már az új miniszterelnökként emlegették, Nigel Farage elmenekült a kilépéspárti UKIP éléről.

Szlovákiában minden bizonnyal Igor Matovičék sem tudnának sokat kezdeni a hatalommal, ha véletlenül az ölükbe hullana – se szakértőik, se hosszú távú terveik, mindössze azt tudják, hogy dühösek a korrupt politikai elitre, és ebben igazuk is van.

A szlovák, angol vagy éppen amerikai válságnak több közös pontja van. Lassan világossá válik, hogy nem áll összefüggésben a jóléttel vagy a gazdasági problémákkal. Ugyanannyira érezheti magát dühösnek egy brit, mint egy szlovák választó. Másrészt egyre biztosabb, hogy a válság túlmutat az ideológiákon. Nem a jobb- és a baloldal küzd, hanem a régi, rohamosan elhasználódó politikusok és azok, akik a frissesség (de nem a szakmaiság) látszatát keltik.

Miért a gyors elhasználódás és miért frusztráltabbak a választók most, mint egy-két évtizede? A hagyományos elitnek a múltban több szempontból is egyszerűbb dolga volt. Egy olyan közegben, ahol nincs facebook és az interneten nem robban az arcunkba minden nap minden hír és vélemény, sokkal könnyebb ténykedni és értékeket hirdetni, ráadásul tovább lehet palástolni azt is, ha valaki nem teljesít. Az információáramlás felgyorsulása miatt nő a teljesítménykényszer, nehezebben eladható a hosszú távú szakmai munka és folyamat. A pártok a múltban sokszor kértek időt a választóiktól, hogy bizonyítsanak – a türelmet ma már nem kapják meg. Ebben a felgyorsult világban elfogyott a választók türelme.