Az SaS tündöklése és…

Az 1998 óta megalakult három jobboldali kormány közös jellemzője, hogy helyet kapott bennük egy frissen alakult, a politikából kiábrándult voksolók szavazataira építő párt, amely aztán négy év után kifulladt, majd eltűnt a közéletből. Addigra kiábrándultak belőlük a szavazóik. A Polgári Egyetértés Pártja (emlékszik rájuk még valaki?) Rudolf Schuster államfőcsináló intézményeként híresült el, Pavol Rusko ambiciózus ANO-ja pedig a médiamágnás korrupciós ügyeibe bukott bele. Példájuk intő jelként áll a Szabadság és Szolidaritás előtt: az ígéreteket be kell tartani, a választókkal törődni illik.

Ehhez képest az SaS első hete igencsak rosszul indult. Programjuk két fontos tételének lőttek, a marihuána dekriminalizációja kútba esett, és az azonos neműek regisztrált partnerségéből sem lesz semmi. Sulíkék harmadik nagy ígérete, a járulékbónusz ugyan bekerült az előzetes célkitűzések közé, de úgy tűnik, rövid távon semmi sem valósul meg belőle. Vajon mit érezhet egy választó, aki azt látja, hogy választott pártja napok alatt feladja az alapelveit?

Történt rosszabb is, az SaS nyilvánosságra hozta jelöltjei nevét a kibokszolt kormányposztokra. A szakmaiságra mindig annyira kényes Richard Sulík a parlament elnöke lesz. Szimbolikus, erőt sugárzó poszt – csak egyáltalán semmi köze sincs Sulík képzettségéhez. A reklámguru Juraj Miškov jelölése a gazdasági miniszteri posztra szintén aggályos, a semmiből SaS-es kulcsfigurává váló Daniel Krajcer kulturális miniszteri posztja pedig a vicc kategóriába tartozik. Nem mintha az SaS jelöltjei rosszabbak lennének az átlagosnál, de arról a pártról beszélünk, amely azzal kampányolt, hogy szakmaiságot visz a politikába. Ez egy újabb megszegett ígéret, és még nem is volt szó Igor Matovič ámokfutásáról, aki megmutatta, hogyan (nem) képzeli el a párt a korrupció elleni harcot.

Szóljon az SaS mentségére, hogy egy fontos ígéretüket kilencven napon belül megvalósítják. A héten kiderült, hogy mégis kiírják a párt által kezdeményezett népszavazást. A hatmillió eurós költségekkel járó voksolás során kiderülhet például az, hogy akarjuk-e kétharmadára csökkenteni a parlament létszámát. Apropó, egy érvényes népszavazáshoz a választópolgárok felének az urnákhoz kell járulnia.