<p>Amióta Oroszország 2010-ben megváltoztatta katonai doktrínáját, könnyebben bevetheti hadseregét külföldön, mint korábban. Azelőtt fontos feltétel, indok volt az önvédelem, a terrorizmus elleni küzdelem vagy nemzetközi megállapodások teljesítése.</p>
Az orosz katonai doktrína immár megkönnyíti a haderők külföldi bevetését
A "Medvegyev-doktrínában" most ez szerepel egyebek közt: "Jogszerű a haderők és más csapatok bevetése az Orosz Föderáció határain kívül élő (orosz) állampolgárok védelme érdekében, összhangban a nemzetközi jog általánosan elismert elveivel és normáival, valamint az Orosz Föderáció szerződéseivel." A változtatás előzménye a 2008-as dél-kaukázusi, Grúzia elleni háború volt. Akkor Oroszország arra is alapozhatta a szomszédos ország elleni offenzíváját, hogy meg kell védenie a szakadár déloszét régióban élő állampolgárait. Az érvelés világszerte aggodalmat keltett, hogy Moszkva ezentúl mindig élhet ezzel az ürüggyel, amikor határain kívül akarja bevetni erőit. Dmitrij Medvegyev, a Kreml akkori vezetője azt hangoztatta, hogy a módosítás hátterében lényegében a kalózok elleni küzdelem áll, és ennélfogva az orosz katonák könnyebben bevethetők. Korábban ehhez az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) jóváhagyása vagy hadüzenet kellett. A Krím félszigeten sok orosz állampolgár él, és az orosz Fekete-tengeri Flotta is még 2042-ig az autonóm területen állomásozik majd a Moszkva és Kijev között létrejött támaszpontbérleti szerződés értelmében. Eközben az orosznak mint második nyelvnek a gyors eltörlése Ukrajnában növelte a jó nyolcmillió orosz nemzetiségű ukrán állampolgár aggodalmait. Hasonló nyelvi konfliktusok voltak már a balti államokban is, de azok EU- és NATO-tagokként másfajta védelemben részesülnek, és nincs is akkora stratégiai jelentőségük Moszkva számára. A külföldi beavatkozás egyébként nem orosz specialitás, az amerikaiaknak is hosszú múltjuk van például e tekintetben. Ilyen volt az amerikai haderő bevetése Grenadán 1983-ban az ottani amerikaiak védelmében. George Bush elnök 1989-ben több mint 20 ezer amerikai katonát küldött Panamába hasonló indoklással, de persze mindkét intervenciónak más céljai is voltak. És más nyugati országok is beavatkoztak külföldön katonailag az elmúlt évtizedekben - különféle indokokkal a humanitárius katasztrófa elhárításától a terrorizmus elleni harcig.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.