A szolgaság útján

<p>Az eurózóna létrehozása a szolgaság útja - figyelmeztette a csatlakozó országokat korábban Robert Barro, a Harvard Egyetem neves közgazdásza, akit az elmúlt években folyamatosan a közgazdasági Nobel-emlékdíj esélyesei között említenek. A botrányos ciprusi mentőcsomaggal kapcsolatos fejlemények neki adnak igazat, a kérdés már csak az, hogy milyen messzire vagyunk hajlandók elmenni ezen az úton.</p>

 

A birodalmak megszületnek, hatalmasra nőnek, majd szétpukkannak, mint egy lufi. A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél gyorsabb és agresszívebb a növekedés, annál nagyobb a durranás. Az eurózóna tíz év alatt nőtte ki magát egy 17 országot tömörítő, több mint 300 millió lakosú „birodalommá“. Mivel alapvetően egy politikai projektként jött létre, a megalakulásától kezdve gondokkal küzd. A tapasztalatok szerint ha egy rendszer fenntartása több energiát kíván, mint amennyit produkálni képes, a rendszer összeomlik. Márpedig az eurózóna fenntartása egyre több energiát vesz igénybe, miközben a „vezető réteg“ egyre vadabb ötletekkel áll elő. Az euróválság kezdetén a szorult helyzetbe került államoknak hitelt nyújtottak, hogy megtámogassák megingott bankrendszerüket. Később az államkötvényeket birtokló befektetőkre hárították a terheket, Ciprus esetében pedig már a magánszemélyek bankbetéteire is rátennék a kezüket. Ha így folytatjuk, hamarosan senki sem érezheti magát biztonságban, hiszen a „birodalom“ bármikor kisajátíthatja a vagyonunkat. A neves történész, Komoróczy Géza szerint a birodalmakat nem az ellenség dönti meg, hanem maguktól omlanak össze, miközben az utolsó pillanatig tart a diadal, az önelégült, magabiztos győzelemittasság. A vezető rétegek ugyanis túl vakok és önhittek ahhoz, hogy elhiggyék, az általuk összetákolt birodalom sem különbözik az összes eddigitől. Az eurózóna döntéshozói a rendszer fenntartását szolgáló, egyre agresszívebb és kiszámíthatatlanabb döntéseikkel, a nemzeti parlamentek zsarolásával csak meghosszabbítják a birodalom haláltusáját, emberek millióit döntve szegénységbe, a vég azonban elkerülhetetlen. Ez nem azt jelenti, hogy a jövőben egy, az eddiginél jóval kisebb eurózóna ne működhetne tovább, a jelenlegi helyzet azonban fenntarthatatlan. Mindezt tudják az eurózóna döntéshozói is, egyelőre azonban képtelenek beismerni, hogy az általuk kreált rendszer megbukott. Hogy közben egyik ország vérzik ki a másik után? Kit érdekel? Amíg az adófizetők hagyják, hogy a pénzüket egy fenntarthatatlan rendszer agóniájára herdálják, nem lesz változás. 
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?