<p>Két hónapos huzavona után új kormánya van Ukrajnának. Az ukrán parlament eddigi elnöke, a Petro Porosenko elnök jobb kezének számító Volodimir Hrojszman miniszterelnöksége azonban aligha hoz hatalmas változást a sokat próbált keleti szomszédnál. </p>
A Porosenko-manőver
Formailag Porosenko kezében összpontosul a végrehajtó hatalom. Ő és a szövetségesei ellenőrzik a kormányt, az igazságszolgáltatást (a továbbra is mindenható ügyészségen keresztül), a rendőrséget, a hadsereget. A kormánykoalíció javát Porosenko pártja a megbuktatott miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk Nemzeti Frontjával együtt adja, kiegészítve a függetlenek és két oligarcha csoport támogatásával.
Vagyis az új kormány Porosenko taktikai győzelmét jelenti. Ehhez az kellett, hogy az ukrán elnök meggyőzze hazai szövetségeseit, a Nyugatot és Washingtont is. Ugyanis az ukrán politikaipénzügyi körök, illetve a Nyugat is gyanakodva fogadja, hogy ennyi hatalom koncentrálódik a kezében. Érthető: legutóbb ez Viktor Janukovicsnak sikerült, és az a történet tragikusan végződött. A különbség a Nyugat, illetve az oligarchák elvárása között azonban nem is lehetne nagyobb. A Nyugat a pénzügyi támogatásért cserébe éppen az oligarchák hatalmát megtörő intézményi reformokat szeretne látni, az oligarchák pedig a befolyásukat és a bevételeiket akarják megőrizni.
A Hrojszman-kormány ebben a paradox helyzetben fog manőverezni, ahogy elődje is tette. A Nyugat egyre frusztráltabban nézi Ukrajna vergődését, és természetesen tisztában van vele, hogy az országnak nincs esélye az integrációra, hiszen működő állami intézményei alig maradtak. Ukrajna továbbra is egy „foglyul ejtett állam”, csak éppen az oroszbarát Janukovics helyett most az ukrán pénzügyipolitikai csoportok konszenzusa élteti.
Ukrajna legfontosabb aduja a Nyugat felé Oroszország. Moszkva kelet-ukrajnai agresszióját nem lehet nem elítélni, de egyre többen nézik rossz szemmel Brüsszelben, hogy Ukrajna hasonlóan viselkedik, mint az oroszok, és nem tartja be az egyezségeket. Közben egyre kétségbeejtőbb a gazdasági és szociális helyzet. Az ukránok 80 százaléka él az ENSZ szegénységi küszöbe alatt (napi 5 dollár). Az új kormány valószínűleg megpróbálja elérni, hogy enyhíthesse a Nemzeti Valutaalap által diktált megszorításokat, melyek következménye a rezsiemelés és az általános drágulás volt. Nyugaton sokan már e megszorításokat is igazi reformoknak tartják, de az ország gazdasági modernizálásához ez bizonyítottan nem lesz elég.
A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus valószínűleg nem fog most még jobban kiéleződni, ez most az oroszoknak sem érdeke. De ha Kijev nem lát hozzá az állam, a bíróságok függetlenségének megerősítéséhez, a gazdaság beindításához és a korrupció megfékezéséhez, akkor az agyaglábon álló óriás tovább fog rogyadozni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.