A partner is sáros lesz

A kormánykoalíció pozíciója több okból kifolyólag sem stabil, az alternatívák pedig lassan, de biztosan formálódnak. 

A több smeres csúcspolitikussal közvetlen kapcsolatban álló Bašternák egyre kényelmetlenebb helyzetbe hozza a legnagyobb kormánypártot. Az sajnos már gyakorlatilag a politika részévé vált, hogy a választók elnézik, ha valaki milliókat tesz zsebre kétes állami megrendeléseknek vagy ügyleteknek köszönhetően. Ennek megfelelően Kaliňák probléma nélkül túlélte a múlt heti bizalmatlansági indítványt. A hétvégén a helyzet radikálisan megváltozott: Filip Rybanič, egy eddig ismeretlen parlamenti asszisztens kiszivárogtatta a belügyminiszter számlájára befutó kétes tranzakciókat, ezzel magából mártírt csinált, és az összes kormánypártot kényelmetlen helyzetbe hozta. A kommentár írásakor az SNS és a Sieť taktikusan még nem foglalt állást, a Híd pedig egy nap alatt teljesen belekeveredett a saját ellentmondásos állásfoglalásaiba, amelyeket Bugár Béla, majd a pártközpont fogalmazott meg a hétvégén. A sorokat lehet ugyan rövid távon rendezni, de a koalíciós partnerek gondja az, hogy nem ez az első és nem is az utolsó botrány: a Smer korrupcióval terhes öröksége hosszú távon az összes partnerére is ráomlik. 

Van az ügynek egy másik hatalmi vonzata is: ha a belügyminiszter megbukik vagy akár meggyengül, az alapvető problémákat okozhat a kormánykoalíció működésében. Kaliňákot Fico egyik lehetséges utódjaként emlegették, de ezt elfelejtheti. Ficót pedig vagy sikerül összefércelniük az orvosoknak, vagy nem. 

Az elmúlt hét azt is megmutatta, hogy ez az ellenzék kormányzásra alkalmatlan, de egy dologra nagyon is képes: nem súlytalan politikai deklarációkkal küzd a kormány ellen, hanem látványos húzásokkal. 

Rybanič a banktitok kiszivárogtatásával pont annyira sértett törvényt, mint a kormánytisztviselők. A parlamenti performanszokról pedig nagyon szép felvételek készülnek, emellett Igor Matovič egyszerű emberei jobb tényfeltáró újságírók, mint parlamenti képviselők. 

A botrányok rámutatnak a régi, hatalmához ragaszkodó vezetés válságára, amely csak azzal tud védekezni, hogy rajta kívül más nem képes a kormányzásra. Lehetséges, de ez nem elég. Ráadásul több ellenzéki párt is megpróbálta rendezni a sorait a hétvégén. Richard Sulík lezárta az SaS belső hatalmi harcait, a KDH egy kockázatos lépéssel Andrej Hlina mellett döntött, így kevésbé szakmaivá, cserébe sokkal láthatóbbá válik. Az MKP-nak pedig több hónapnyi tétlenség után legalább van vezetése. (Kollár pártját meg hagyjuk.) A fejetlenség most nem az ellenzéki oldalon erősödik.