A tudás az egészség után az egyik legnagyobb emberi érték, amely elménkben és fizikumunkban rögződött életünk első szakaszában, és életünk sikerességének mozgatórugója. Amit tudunk, s bennünk lakozik, könnyen és örömmel csináljuk. Amit nem tudunk, de csinálnunk kell valamilyen okból, az szenvedés számunkra. Ezért kellene legfontosabb nemzetgazdasági ágazatainknak tekinteni az egészségügyi intézményeinket és az iskolaügyet. Évek óta mindkét ágazatot úgymond reformálják, de azt gondolom, sokkal többet beszélnek róla, mint amit sikerült megvalósítani a reformokkal. Az okokat most ne elemezzük, mert sok van.
A pályaválasztás nem gyerekjáték
Hamarosan el kell küldeni a jelentkezési lapokat a középiskolákba és az egyetemekre is. A jelentkezés előtt nem kevés feltételt és követelményt kell górcső alá venni, hogy a választás a lehető legjobb legyen, hogy mindenki azt a munkát végezhesse majd, amit szeret.
Nemsokára az alapiskolákba is be kell íratni a gyerekeket, s itt a szülők döntése a mérvadó és kulcsfontosságú, mert ők tudnak mindent gyermekeikről. Évtizedek során bebizonyosodott, hogy a gyerekek a legmagasabb tudásszintet az anyanyelvükön képesek elérni. De mindjárt megjegyzem, hogy akkor lesz teljes a kép, ha az államnyelvet is elsajátítják, s minimálisan egy idegen nyelvet is, mert a jelenlegi életvitelben csak így tudnak szabadon mozogni, alkalmazkodni a változásokhoz. Az a tapasztalatom, hogy legtöbbször már az alapiskolákban kiderül, hogy humán vagy természettudományi tantárgyakhoz nagyobb-e a gyerekek vonzódása. Ez a későbbi pályaválasztás szempontjából és azért is fontos, hogy majd milyen középiskolát érdemes választani. Itt már nem a szülő elképzelése a meghatározó, hanem a gyermeké, hogy mi szeretne lenni. Az élet számtalanszor bebizonyította – és magunkon tapasztalhatjuk –, hogy akkor tudunk a legmagasabb szinten teljesíteni, ha olyan munkát végzünk, amelyet szeretünk.
Szakközépiskolákban három évtizedet töltöttem el a nagy zöld vagy fekete táblák előtt – akkor is voltak reformtörekvések –, és azt tapasztaltam, hogy a racionalizáció meg optimalizálás ellenére nem változtatták meg időben a szakközépiskolák elavult szakjait, pedig azokat folyamatosan a változó nemzetgazdasághoz kellene idomítani, hogy az érettségi után könnyebben el lehessen helyezkedni. Sajnos a kereslet és a kínálat ma sincs összehangolva. Fél éve növekszik a munkanélküliség Szlovákiában – most 6,20 százalék körül van –, miközben jelenleg is megközelítően 135 ezer külföldi dolgozik olyan pozíciókban, ahol egyszerűen nincsenek megfelelő hazai szakembereink.
Iskoláink a következő években nagy kihívások előtt állnak. Az iskolareform a digitalizációs módszerek érvényesítése felé irányítja az oktatást. A 2026/27-es tanév lesz az első, amikor az alapiskolákban beindul a kurrikuláris tanítási rendszer, amelyben helyet kap a mesterséges intelligencia is. Még nem tudjuk, milyen lesz az eredmény. Azt azonban tudom, hogy minden tanítási módszer legfontosabb eleme a gyerekek gondolkodásának életben tartása.
Ezt olvasta már ?
Nem megfelelő a hozzászólás?
A szabályokat sértő hozzászólás jelentéséhez jelentkezzen be, vagy töltse ki az űrlapot.Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.