A mumus pénze

Erdogan török elnök hajlandó volt a kurdokat és az üldözött újságírókat befogadó Németországba is látogatni, ahol sok szimpátiára ugyan nem talált, de talán némi pénzinjekciót kaphat a megroggyant török gazdaság.

Argentína pedig az általa is sokat szidott Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott egy akkora hitelkeretet, amekkorát még sohasem nyújtott a pénzintézet.

Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága, a döntően spanyol és olasz bevándorlók alkotta Argentína érdekes történet. Az első világháború idején még a világ 15 legfejlettebb állama között volt, a mára 10 milliósra duzzadt Buenos Aires csillogó világvárosként tündökölt, a végtelen pampákon legelő marhacsordák révén pedig a betevő is biztosított volt. Ehhez képest az argentinok hétszer vitték államcsődbe az országukat.

Juan Domingo Perón révén a birodalmi méretű állam a népboldogító, ám hosszabb távon biztos csődöt hozó populizmus melegágyává vált. Felesége, a népszerű Evita oldalán Perón erőteljes államosítást hajtott végre, felkarolta a munkásságot, lendületesen emelte a béreket, pici bökkenővel: a központilag levezényelt lépésekre nem volt anyagi fedezet.

A jelenség történetét rövidre zárva, kísérlete 1955-ben megbukott, de maradt a Perón nélküli peronizmus, azaz a vérbő populista osztogatás.

Argentína utoljára 2001 végén omlott össze, utcai tüntetések, halálos áldozatokat követelő zavargások és fosztogatások söpörték el a demokratikusan választott kormányt. Az ország fizetésképtelenné vált, pénzügyileg összeomlott. A 2015-ben megválasztott Mauricio Macri államfő, aki korábban a híres Boca Juniors futballklub elnöke volt, azt ígérte, országát visszavezeti a nemzetközi pénzpiacokra, jobboldali reformokat hajt végre, gatyába rázza az ország gazdaságát.

Ám idén a peso zuhanórepülésbe kezdett, az infláció 30 százalék fölé ugrott, és a befektetők bizalmát az sem hozta meg, hogy a jegybanki alapkamatot rekordszintre, 60 százalékra emelték (nálunk 0 százalék…). A napról napra romló helyzetet látva a valutaalap 57 milliárd dolláros hitelkeretet ajánlott fel, amiért cserébe az argentinoknak a korábbinál is szigorúbb költségvetési és takarékossági intézkedéseket kell hozniuk, ami akár ördögi körhöz is vezethet – újabb zavargások, újabb csőd…

Az amerikai jegybank fokozatosan emeli az alapkamatot, ezért az amerikai állampapírok egyre csinosabb hozamot biztosítanak. Ezért a nemzetközi befektetők egyre inkább elfordulnak az olyan kockázatos, ám éppen emiatt magas kamatot biztosító országok piacaitól, mint Törökország, Argentína, de a sor folytatható Indonéziával, Brazíliával vagy Ukrajnával is.

A torz viszonyokat teremtő elnöki uralom alatt nyögő török, vagy a pénzügyileg folyamatosan megbotló argentin gazdaság arra példa, hogy a közelgő újabb világválság idején fokozottan indokolt a józan költségvetési és monetáris politika.

De mit látunk? Pénteken a jobboldali-populista olasz kormány vad költekezést jelentett be. Máris gyengül az euró…