A hazugság nem győzi le az igazságot

Fejlettebb és normális országokban ez a választás utáni állapot úgy rendeződik, hogy a felek tudomásul veszik az eredményt, s mind a két oldal teszi a dolgát, megindul az élet egy új vezetéssel. Az emberek tudatosítják, hogy a választásra jogosult és a szavazáson részt vevő polgárok akarata szerint várhatóan az a politikai érő irányítja majd az országot, amely sikeresebb lesz, mint az előző.

Szlovákiában jelenleg nem ez történik. Itt a felek között politikai háború tört ki a választás után, amelyet a negyedszer hatalomhoz jutott Smer párt robbantott ki, vezére és ismert emberei azonnali tisztogatási szándékával, valamint az ehhez „illő hatalmi vágy” kielégítésével.

Aki ismeri Robert Fico politikai tevékenységét és a neki nélkülözhetetlen embereinek elszántságát, az nem várt mást, mint ami történik, mert ez egy összeszokott politikai képződmény, amelyben mindnyájan a kitűzött céljuk eléréséért mindent megtesznek, akár törvényen kívül is. A gondolkodó, nem közömbös szlovákiai polgár most is tudja, mi a céljuk, amiről szót sem ejtenek, mert csak arról beszélnek, hogy milyen jót akarnak mindenkinek az országban, és rendbe teszik a zűrzavarban botorkáló társadalmat, amelyet Matovičék meg Hegerék nem egész három év alatt tönkretettek. Állítják ők. Az sem fontos nekik, hogy ők mit csináltak három választási ciklusban 2006-tól Matovičék 2020-as győzelméig.

Most, 34 évvel a rendszerváltás után, Szlovákiára a hazugság és az igazság ütközete vár. Akkor, amikor az ország becsületes polgárai – belefáradva az évek óta tartó társadalmi káoszba – már ki akarnának végre jutni a sötétségből a világosra. Nem hagynak fel a megtévesztő, megfélemlítő és bizonytalanságba sodró látszatpolitikájukkal, hogy elkövetett törvénysértéseiket letakarják. Az 1989-és bársonyos forradalommal kitűzött társadalmi stratégiai cél a szabad, polgári, demokratikus jogállam felépítése volt. Ez nagy lehetőség volt, de nem éltünk vele. Mi, Szlovákia polgárai. A lehetőség és a valóság, kevés kivétellel, távolodott egymástól. Az eltelt 34 évnek megközelítően háromnegyedét két politikai erő uralta: a HZDS meg a Smer, két közismert vezérével, akik összekapcsolták a hatalom három ágát, s az országban az történt, amit ők akartak ketten – három és most már az egyik négy választási ciklusban. Most is ez történik. Tűrtük az autokráciát. Azt nem tudom, tűrjük-e ezt még négy évig.

Az adventi nyugodt, csendes ünnepvárás helyett az emberek tiltakozásra kényszerülnek, hogy ne veszítsük el azt, amit eddig elértünk a rendszerváltás után. A kormány türelmetlenül teszi tönkre az igazságszolgáltatást, és elsorvasztja a jogállamiságot, hamis, rövidített parlamenti eljárásokban. Ez csak akkor sikerülhet, ha a hazugság legyőzi az igazságot. De bízom benne, mégsem győzi le, mert az igazság él és megmarad, a hazugság pedig felszínre kerül, és eltűnik, mint az esőcsepp a tengerben.