A futballköltők halálára (Adiós, España!)

Idén a Bajnokok Ligáját a Real Madrid, az Európa Ligát a Sevilla nyerte, de a spanyol focinak nincs jó éve: a Barcelona szezonját korrupciós ügyek árnyékolták be (adócsalások, kettős könyvelések, átigazolási simlik), a Real Madrid pedig magyarázkodhat, mert a France Football legfrissebb információ szerint Florentino Pérez klubelnök Katar javára lobbizott a 2022-es vb-rendezés kapcsán. S most itt ez a csúfos bukás. Nem is a spanyolok két veresége a meglepő (bár címvédő még sosem kezdett két buktával a vébék történetében), hanem a mód, ahogy kikaptak. Passzívan, unottan, szinte már közönyösen. „Kollektív letargia” – ahogy a Guardian írta. A spanyol sztárok kiégtek. Nem látszott rajtuk a megszállottság, nem tombolt bennük a bizonyítási vágy, szemük nem szórt szikrákat. Az előző három világversenyen (2008, 2010, 2012) összesen hat gólt kaptak. Ezen az egy vébén már hetet. Száz perc leforgása alatt. S mindössze egyet rúgtak, azt is tizenegyesből. Az utóbbi világbajnokságokon előfordult már a franciákkal és az olaszokkal is, hogy címvédőként a csoportkört sem élték túl (a franciák 2002-ben gólt sem lőttek), de ez most más. Mert egy korszak, egy futballstílus végét jelenti. Xavi volt a tiki-taka lelke, motorja, fazonszabásza. Chile ellen már csak a kispadon ült. Az ő ideje is lejárt, s nyáron a Barcából is távozik, Valdésszel és Puyollal együtt. „A futballban minden ciklusokban zajlik. Az időt nem lehet megállítani, mi is a vég felé tartunk” – nyilatkozta Iker Casillas a vébé előtt. Jósnak jobb, mint kapusnak?  Egy nagy generáció hattyúdala volt ez. S egy nagy edzőé: Vicente del Bosque az egyetlen, aki Európa-bajnokságot, világbajnokságot és BL-t nyert edzőként. Erre a vébére azonban rosszul rakta össze a csapatot, nem merte kihagyni a nagy öregeket, s akkor is ragaszkodott a Barca-féle stílushoz, amikor már világos volt, hogy a tiki-taka varázsa tovatűnt. A Barcára és a válogatottra is vérfrissítés vár. Teljes restart. A spanyol futballt azonban nem kell temetni. Jönnek majd új játékosok, a fiatalok, akik az utóbbi években sorra nyerték az U19-es és U21-es Európa-bajnokságokat, mint David De Gea (23 éves), Asier Illarramendi (24), César Azpilicueta (24), Thiago Alcantara (23), Koke (22), Dani Carvajal (22), Isco (22), Sergi Roberto (22), Álvaro Morata (21), Iker Muniaín (21), Alberto Moreno (21), Jesé (21) vagy Gerard Deulofeu (20). S ha évek múlva visszapillantunk erre a korszakra, akkor látjuk majd meg igazán, hogy amit Xaviék műveltek, az valami egészen rendkívüli volt. Futballművészet, magasfokon. Védjegyük lett a sok apró passz, az állandó labdafuttatás, a kreativitás, a tökéletes technika. Visszacsempészték a költészetet a focipályára, ami a laboratóriumi tenyészjátékosok korában nagy szó. Megnyertek mindent, amit csak lehetett, Eb-t (2008, 2012), vébét (2010), BL-t (2009, 2011). Történetük azonban ezen a ponton véget ér. Szép volt, jó volt, de ennyi volt.  A tiki-taka meghalt. Emlékét megőrizzük. Gazdag József