Na, hol lesz most sztrájk?

Sztrájkolnak a Lufthansa pilótái, az SAS alkalmazottai, az Air France pilótái, a francia földi kiszolgálók, az Alitalia pilótái, az olasz, a görög, a francia, a spanyol, a német légiirányítók – csak néhány cím, amely az elmúlt hónapokban jelent meg. Nyilván, minden munkavállaló a legjobb feltételekkel szeretne dolgozni, és bizonyára lehet javítani a jelenlegi körülményeken, ám a munkabeszüntetéssel milliós veszteségeket okoznak a légitársaságoknak, és ami még ennél is fontosabb, leginkább az utasok sínylik meg a sztrájkokat.

Ilyenkor ugyanis nem jár kártérítés, a légitársaság csak asszisztenciát (ingyenes ételt, italt, szállást, transzfert a szállodába és vissza, valamint átfoglalást ha van még szabad hely egy másik járaton – a sok ezer utast ritkán sikerül átfoglalni) köteles nyújtani az utasoknak, ám többszáz járat törlésekor ez szinte lehetetlen. Ha pedig az utas önállósítja magát, akkor azt tapasztalja, hogy szinte alig találni szabad szobát, ami meg van, az vagy nagyon rossz minőségű, vagy pedig rendkívül drága (később kérheti a légitársaságot, hogy fizesse ki a költségeket). Sok utas pedig nagyon sok pénzt veszt ha olyan időpontra foglal, olyan légitársaság járatára, amelynek alkalmazottai éppen sztrájkoló kedvükben vannak. Ez az összeg akár az ezer eurót is meghaladhatja, hiszen senki sem fi zeti ki az előre lefoglalt, de nem használt szállodai szoba árát (az első éjszakát mindig felszámolja a hotel, ez a meg nem jelenés – no show – szabálya, ez esetben mindegy, miért nem jelentkezett be az utas a szállodai szobába). Ha pedig az utas mégis úgy döntene, hogy mindenáron utazik, akkor csillagászati összegekért vehet új repülőjegyet egy aznapi, másnapi járatra. Ilyenkor ugyanis az összes alternatív járat tele van, így csak a legdrágább árakon lehet repülőjegyet venni. Ha lehet. Vagy búcsút mondhat az hónapok óta szervezett nyaralásnak, és az arra elköltött pénz egy jó részének. Igaz, a repülőjegy árát visszakapja, de ez sovány vigasz egy álomnyaralásnak szánt út elmaradása miatt.

Olyan is előfordul, amikor elméletileg a járat nem érinti a sztrájkzónát, ám mégis törölni kell, hiszen a francia légiirányítók sztrájkja miatt nem tud Budapestre, Bécsbe, Pozsonyba repülni a gép, például Spanyolországból, mivel át kellene repülni a francia légtéren, de ott sztrájkolnak a légiirányítók. Éppen ezért a Ryanair azt szeretné elérni, az „A európai légtér nyitva tartásáért” elnevezésű petícióban – amelyet itt lehet elolvasni, és aláírni: http://www.keepeuropesskiesopen.com/hu.html/ –, hogy az európai hatóságok vonják meg a sztrájkjogot a légiforgalmi irányítók szakszervezetitől, hasonlóan ahhoz, ahogy az európai rendőrségeknél és a katonaságnál tilos a sztrájk. Az USA-ban a légiforgalmi irányítóknak is törvényileg tilos a sztrájk.

Az ír fapados egyelőre nem közölte, hány aláírásnál tartanak, de az biztos, hogy a folyamatos sztrájkok egyre több kellemetlenséget okoznak az utasoknak, és óriási veszteségeket, utasszámcsökkenést a légitársaságoknak. Pedig a légiközlekedés is folyamatosan változik, az egykori aranybánya már nem termel annyi nyereséget, hogy fenntarthatók legyenek az óriási juttatások, fizetések, kedvezményes nyugdíjfeltételek. Ezt fel kellene fognia mindenkinek, aki ebben a szektorban dolgozik. A most beharangozott újabb sztrájk azonban azt üzeni: a légiközlekedésben dolgozó számos szakszervezetnek semmi sem drága, hogy a zsarolás eszközéhez nyúljanak, figyelmen kívül hagyva az utasok, és a munkáltatójuk érdekeit. Ennek kellene véget vetni, ha kell, uniós tiltással. Van erre példa, érdemes lenne másolni. Ha máshogy nem megy, akkor akár uniós referendummal is.