Szalon

Az igazi ellenállás nem a mellverdeső virtus, hanem a jellem, amely nem alkuszik

Mi történik akkor, ha megszűnnek a civilizációs szabályok? Megfékezhető-e az emberben lakozó állat? S hogyan tűnt el Königsberg, ez az előkelő Hanza-város, a múltjával együtt?
Gazdag József

2021. február 28. 13:30

Az igazi ellenállás nem a mellverdeső virtus, hanem a jellem, amely nem alkuszik
- Képarchívum

Königsberg volt a legkeletibb német nagyváros, Kelet-Poroszország kulturális és gazdasági központja. Ott élt Immanuel Kant, E. T. A. Hoffmann, ott nőtt föl Hannah Arendt. A második világháború kitörésekor 380 ezer – döntő többségében német – lakosa volt. Aztán eltűnt. Eltűntek a történelmi épületek, eltűntek az emberek, és megsemmisült a város német múltja is. Amit nem emésztett föl a tűz, azt eltüntette a szovjet hatalmi apparátus.

A szovjetek 1945 tavaszán foglalták el a várost. Königsberg lángokban állt. Egy előkelő város, amely mintha az évszázadok során mindvégig erre a nagyszabású, grandiózus fináléra készült volna, amikor néhány hét alatt hamuvá lesz – jegyezte föl a szemtanú, Hans von Lehndorff. Orvos volt, közelről látta a poklot, és leírta, hogy milyen. Erről szól a Kelet-poroszországi napló.

Van egy orosz város, amely Kassától (Miskolctól, Debrecentől) nyugatabbra fekszik: Kalinyingrád (az egykori Königsberg). Az ún. Kalinyingrádi terület (Kalinyingrádszkaja oblaszty) a politikai földrajz fogalmai szerint exklávé: Oroszországhoz tartozik, de
Van egy orosz város, amely Kassától (Miskolctól, Debrecentől) nyugatabbra fekszik: Kalinyingrád (az egykori Königsberg). Az ún. Kalinyingrádi terület (Kalinyingrádszkaja oblaszty) a politikai földrajz fogalmai szerint exklávé: Oroszországhoz tartozik, de földrajzilag nem érintkezik Oroszországgal, hanem Lengyelország és Litvánia közé van beékelve, kijárattal a Balti-tengerre. - Képarchívum

*  *  *

A königsbergiek tudták, hogy közeledik a front, de a villamosok még jártak, a mozik nyitva voltak, a rádió pedig azt hazudta, hogy a hadi helyzet a tervek szerint alakul. Akinek nem volt más hírforrása, az el is hitte ezt, hiszen a Führer azt ígérte, hogy Kelet-Poroszországot megtartja, ha törik, ha szakad, és nem engedi át a szovjeteknek. A propaganda még dübörgött, de az utca embere már ciánkálit próbált beszerezni magának, a königsbergi kórház személyzete pedig orosz üdvözlő formulákat tanult.

A szovjetek már a külvárosban voltak, amikor a helyi német vezetők még mindig úgy vélték, ha a Führer hagyta, hogy a szovjetek egészen Königsbergig nyomuljanak, akkor azt nem ok nélkül hagyta, ez lehetett a terv. Vakon hittek a Führernek. A Führerben. Eszükbe sem jutott, később sem, hogy ami történt, az következmény: a hitlerizmus következménye.

Königsberg belvárosa a háború előtt
Königsberg belvárosa a háború előtt.

Hans von Lehndorff nem volt náci. Két idősebb bátyja a fronton esett el, öccsét és anyját a szovjetek lőtték agyon. Őt életben hagyták, mert a megszállóknak is szükségük volt orvosra. Amikor látta a szovjet katonák bestialitását – akik a kórházi ágyon eszméletlenül fekvő női pácienseket is megerőszakolták –, azt írta, ennek semmi köze a bosszúhoz, vagy csak annyi, ahogy az emberben lakozó állat bosszút áll a lelken.

Amikor a szovjetek felfedezték a helyi likőrgyár raktárait, a több ezer liter alkoholt, onnantól kezdve a civilizációs szabályok végképp megszűntek létezni. Minden nő szabad prédának számított. Nevelés? Erkölcs? A békeidők luxusa csupán – írta Hans von Lehndorff.

*  *  *

Enni nem volt mit, a kórházi dolgozók is csak száraz kenyeret és darakását kaptak, ezt néha egy kanál cukorral vagy halzsírral egészítették ki, később – mennyei eledel! – pitypangsalátát ettek hozzá. A romos kórházépületből hiányoztak az ablaküvegek, gyógyszerből kevés volt, zsilettel műtöttek, fűrésszel amputáltak.

Hans von Lehndorff: Východopruský denník. Zápisky lekára z rokov 1945–1947. (Kelet-poroszországi napló. Egy orvos feljegyzései az 1945–1947-es évekből.) Szlovákra fordította: Andrea Platznerová. 344 oldal. Artforum, 2020.
Hans von Lehndorff: Východopruský denník. Zápisky lekára z rokov 1945–1947. (Kelet-poroszországi napló. Egy orvos feljegyzései az 1945–1947-es évekből.) Szlovákra fordította: Andrea Platznerová. 344 oldal. Artforum, 2020.

A königsbergiek egymást is gyanakodva figyelték, mert mindenütt akadtak besúgók, akik a szovjetek kegyeit keresték, és pillanatnyi előnyökért, egy falat kenyérért feljelentették a szomszédaikat.

„Megrendítő, csodálatos könyv” – írta a königsbergi naplóról Márai Sándor, aki az első, német nyelvű kiadást olvasta (Hans von Lehndorff: Ostpreußisches Tage­buch; Aufzeichnungen eines Arztes aus den Jahren 1945–1947. München, 1961). A Kelet-poroszországi napló legfőbb tanulsága számára az, hogy az igazi ellenállás nem a hősködő, mellverdeső virtus, hanem a jellem, amely nem alkuszik.

*  *  *

A potsdami békekonferencia után a Szovjetunió annektálta Königsberget, s a várost Mihail Kalinyin szovjet politikusról nevezték el. Königsbergből így lett Kalinyingrád. 1947-ben mintegy 100 ezer németet deportáltak onnan munkatáborokba vagy Kelet-Németországba, helyükre 400 ezer szovjet érkezett, az orosz nyelv pedig a közigazgatásban és a közélet minden területén is felváltotta az addig használatos németet.

S amikor az 1990-es években több orosz város is visszavette eredeti nevét – Leningrád például ismét Szentpétervár lett –, Kalinyingrád kitartott a szovjet korra emlékeztető neve mellett, és maradt Kalinyingrád. Ma már alig utal valami a város német múltjára. Az egykori Königsberg romjain felépült orosz nagyvárosnak, Kalinyingrádnak a legutóbbi népszámláláskor 400 ezer lakosa volt, s ebből mindössze 1600 (ezerhatszáz) vallotta magát németnek: 0,4%.

Stig Dagerman: Nemecká jeseň

Az éhezőt hiába kérdezed a demokráciáról!

Stig Dagerman svéd újságíró 1946 őszén Németországba utazott, hogy riportsorozatban számoljon be arról, milyen a legyőzöttek élete egy évvel a világháború után.

 

Dagerman látta a romok között túlélni próbáló családokat, a menekülteket szállító vonatokat. Látta az éhséget, a cinizmust, az apátiát, a közönyt. Látta a törésvonalakat a német társadalomban, ahogy egymást is gyűlölték a németek, a városiak a vidékieket (mert azoknak volt mit enniük), a helyiek a vasúti transzporttal érkezetteket, az idősebbek a fiatalokat (akik horogkeresztes lobogók alatt nevelkedtek).

 

1946 őszén hideg volt, egyfolytában esett az eső, és minden beázott. A külföldi tudósítók általában belestek a penészes falú, nyirkos pincékbe, és azt kérdezték az ott nyomorgó családoktól, mit gondolnak a demokráciáról. Amikor pedig azt a választ kapták, hogy Hitler idejében volt mit enni, akkor megütköztek ezen, és leírták, hogy a nácizmus tovább él a mindennapokban. Dagerman nem ítélkezett. Szerinte egy olyan embertől, akinek nincs mit ennie, nem lehet elvárni, hogy az alapszükségletei kielégítésén túl másra is gondoljon, s egy szülő számára az a legfontosabb, hogy enni adjon az alultáplált, éhező gyerekének. Vannak helyzetek, amikor egy száraz takaró, egy tál meleg étel vagy egy bögre forró tea előbbre való, mint a demokrácia.
A riportkönyv szerzője, Stig Dagerman korának legígéretesebb svéd prózaírója volt, de tehetsége nem tudott kibontakozni: 31 évesen öngyilkos lett.

 

Stig Dagerman: Nemecká jeseň (Német ősz). Elfriede Jelinek előszavával. Szlovákra fordította: Miroslav Zumrík. 128 oldal. N Press, 2020.

Gazdag József
A szerző publicista, a Pátria rádió műsorvezetője

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Felszálló F-16-os vadászrepülőgép (TASR-felvétel)

Egymásnak esett a kormány és az ellenzék az amerikaiak miatt

erős szél

Első-, másod- és harmadfokú riasztást adtak ki az erős szél miatt

elhízás k

Szlovákiában minden negyedik ember elhízott

Kőszegről  kicsit másképp

Kőszegről kicsit másképp

pozsonyi kifli

Diósat vagy mákosat? A 400 éves pozsonyi kifli története

GALÉRIA: Férfi kézilabda Eb – Egygólos magyar siker Portugália ellen
Frissítve

GALÉRIA: Férfi kézilabda Eb – Egygólos magyar siker Portugália ellen

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.