Zűrös ügyei vannak a volt Barca-elnöknek

Tettéért Rosell akár ötéves börtönbüntetést is kaphat, és Carmen Lamela bíró döntése értelmében óvadék ellenében sem szabadulhat.  A hatalomtól részegen „Szégyenletes, amit a Barca jelenlegi vezetői az elmúlt hét évben műveltek. Hamis szándékkal cselekedtek, megrészegültek a hatalomtól, hazudtak, manipuláltak mindent és mindenkit. Rossz érzésem van, mert az eset érinti a Barcát, és a klubról kialakult képet” – nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Joan Laporta, a klub korábbi elnöke, akinek hivatali ideje alatt Rosell alelnökként dolgozott 2003 és 2005 között. Az ügynek, melyet a sajtó – utalva a FIFA körül 2015-ben kirobbant megvesztegetési botrányra – Rimet-ügynek keresztelt el, nincs köze a Neymar leigazolása körül felmerült szabálytalanságokhoz.Neymar leigazolása Rosell személyes győzelme volt 2013 nyarán. „Sandro Rosell sikere Florentino Pérez kudarca” – írta az egyik spanyol napilap. Az első jelentések szerint a Barcelona 57,1 millió eurót fizetett Neymarért, ám 2014 januárjában az El Mundo arról számolt be, hogy a valódi vételár elérheti a 95 milliót. A spanyol államügyész „szimulált szerződések” gyanújával bíróságra vitte az ügyet. A „belső meló” „Neymar ára 57,1 millió euró volt. Pont” – hárította el a vádakat Rosell, aki meg volt győződve róla, hogy az ügy hátterében a Barcelona legnagyobb riválisának féltékenysége áll. „Ezt nem fogod megúszni” – figyelmeztette Rosellt Eduardo Inda, az El Mundo munkatársa, aki annak idején komoly szerepet játszott Ramón Calderón, korábbi Real-elnök lemondásában, ezzel megnyitva az utat Florentino Pérez előtt. Rosell paranoiájával ellentétben viszont nem Madridban borították a bilit, hanem a mindössze 22 ezer fős Esparreguerán, Barcelona tartományban. Jordi Cases egy negyvenes éveiben járó gyógyszerész, a Barcelona bérletese, aki szerint Rosell elárulta a „Més que un club” (Több mint egy klub) mottót, amikor évi 30 millió eurós mezszponzori szerződést kötött a Qatar Foundationnel. Az együttműködést csupán 697 pártolói tag hagyta jóvá az éves közgyűlésen, ezért Cases és néhány barátja egy új szavazás kiírását követelte, amelyben mind a 170 ezer socios részt vehetett volna. A kezdeményezés végül kudarcba fulladt, de Cases nem hagyta annyiban az ügyet. A klub által kiadott 178 oldalas pénzügyi jelentésben kezdett kutakodni, melyben volt egy meg nem nevezett 10 milliós előleg egy 40 millió eurós megállapodás részeként (mint később kiderült, ez volt Neymar aláírási bónusza, amit három részletben fizetett ki a Barcelona). A részletekért Cases levelet írt a Barca vezetőinek, akik figyelmen kívül hagyták őt. 2013 decemberében Cases panaszt nyújtott be a nemzeti bíróságon. Elmondása szerint nem vádolta bűncselekménnyel az elnököt, csupán tudni akarta, hogy mire költi a pénzt a pártoló tagok nevében. Rosell meggondolatlannak nevezte a férfi tettét, majd a klub főtitkára, Toni Freixa levélben figyelmeztette Casest, hogy ha bizalmas információkat szivárogtat ki a Neymar-transzferrel kapcsolatban, kártérítést fognak követelni. „A kártérítés mértéke sokkal nagyobb lehet annál, mint amit el tud képzelni” – állt a levélben. Cases nem foglalkozott a dologgal. Akkor döbbent rá, hogy mekkora botrányt okozott, amikor a karácsonyi szünetet követően Pablo Ruz bíró eljárást indított Rosell ellen, aki azonnal lemondott az elnöki posztról. Az ellene felhozott vádakat továbbra is tagadta, de nem akarta, hogy az ügy rossz fényt vessen a klubra. „Elvégeztem a dolgomat” – mondta Cases. A kisvárosi gyógyszerész, aki csak az igazságot kereste, megbuktatta a Barcelona elnökét. A Neymar-transzfer részletei Rosell lemondása után a Barcelona nyilvánosságra hozta az átigazolás részleteit. Az addig hangoztatott 57,1 millió eurón túl a következő kifizetések voltak rögzítve a szerződésben: 2 millió a Santosnak, ha Neymar ott lesz az Aranylabda-szavazás első három helyezettje között, 7,9 millió a két klub utánpótlás-akadémiájának jövőbeni együttműködésért, 4 millió a Neymart képviselő cégnek, hogy az marketingpartnereket kutasson fel Brazíliában a klubnak és a játékosnak, 2,5 millió Neymar alapítványának, valamint 2,6 millió ügynöki jutalék és 10 millió aláírási bónusz. Nem számolva a játékos fizetését (8,8 millió évente), a Barcelona összesen 86,2 millió eurót fizetett Neymarért. Bukott elnök Rosell a katalán klub történetének legtöbb szavazattal megválasztott elnöke lett 2010 nyarán. Három és fél éves regnálása alatt a Barcelona két bajnoki címet, egy Bajnokok Ligáját, egy Király-kupát, három Spanyol Szuperkupát, egy Európai Szuperkupát és egy klubvilágbajnokságot nyert. Viszont ő volt az, aki eladta a klubot a katariaknak. Aki ajtót mutatott Eric Abidalnak, aki eltávolította Johan Cruyffot a tiszteletbeli elnöki posztról, és aki összeveszett Pep Guardiolával. Aki lejáratta a Katalóniában népszerű Joan Laportát, a Barca korábbi elnökét, akinek árnyékából sohasem tudott kilépni. A Neymar-transzfer lehetett volna az ő nagy dobása, a Rosell-éra kezdete. Ehelyett a vége lett. „Büszkék voltunk Neymar leigazolására, de most úgy tűnik, hogy bocsánatot kell kérnünk miatta” – mondta Josep Maria Bartomeu, miután 2014. január 23-án átvette az elnöki pozíciót. Még mindig nem zárult le a Neymar-ügy A Rio de Janeiro-i szövetségi bíróság 2016 márciusában bűnösnek találta Neymart, amiért 2012 és 2014 között fiktív szerződésekkel próbálta elkerülni 56,7 millió eurónyi adó bevallását. Neymar vagyonát már korábban befagyasztották, és 42 millió euró értékű ingatlant és ingóságokat foglaltak le, így többek között házakat és egy magánrepülőgépet. A fellebbezés után a játékosra kiszabott 56 milliós bírságot idén márciusban a felére csökkentette a brazil fellebbviteli bíróság.Neymar azonban egy spanyolországi ügyben is érintett: a brazil átigazolásával kapcsolatban kirobbant adócsalási ügyet tavaly júniusban egyszer már lezárta a bíróság, miután a katalán klub 5,5 millió euró bírságot fizetett be a spanyol adóhatóságnak, de szeptemberben az ügyészség sikeresen fellebbezett, így újra megnyitották az ügyet. Maradt Messi 21 hónapos börtönbüntetése 2016 júliusában a spanyol bíróság 21 hónapos börtönbüntetést rótt ki Lionel Messire és édesapjára, aki egyben a menedzsere is. A vád szerint Messiék 4,1 millió eurónyi adót nem fizettek be a spanyol államkasszába 2007 és 2009 között. „Semmiről nem volt tudomásom, megbíztam apámban és az ügyvédeimben” – mondta a játékos. Messiéknek azonban nem kellett börtönbe vonulniuk, mivel Spanyolországban a két évnél rövidebb börtönbüntetések végrehajtását felfüggesztik, ha az elítélt korábban nem követett el bűncselekményt. A fellebbezés ellenére a legfelsőbb bíróság helybenhagyta Messi 21 hónapos börtönbüntetését és a kétmillió euró kártérítés megfizetését.Csapattársa, Javier Mascherano 2011 és 2012 között másfél millió eurót nem fizetett be a spanyol adóhatóságnak, amiért egy év börtönt és 800 ezer eurós pénzbüntetést kapott. „Én profi sportoló vagyok, aki ezekben a nehezen átlátható ügyekben más emberre van utalva” – írta Twitter-oldalán. Mascherano 2015 szeptemberében kifizette másfél milliós tartozását, a 200 ezres késedelmi kamattal együtt, és ügyvédje közbenjárásával elkerülte az egyéves börtönbüntetést, amit a kiszabott 800 ezer eurónál nagyobb mértékű pénzbefizetéssel váltott ki. Kovács Gábor