Vándorkupa tizenhárom megállóval

Izsán indult, Dunatőkésen volt a sorozat utolsó állomása. Közben Gúta, Briežky, Kőhídgyarmat, Vághosszúfalu, Ľudovítov dvor, Naszvad, Vágtornóc, Ógyalla-Bagota, Hodos, Nyírágó és Nyékvárkony adott otthont a hetedik Westernlovagló Vándorkupa eseményeinek. Fazekaš Attila elnököt az idei történésekről kérdeztem.

Gútai gálaestjükön hét versenyszámban hirdettek győztest. Érte valamilyen meglepetés a sorozat hetedik felvonása alatt?

Meglepetés nem történt, mert akik nyertek, tényleg mindannyian több éve az élbolyban vannak. Talán a junior kategória kétszeres győztese, Nataly Szabóová említhető olyannak, akinek szereplése várakozásaimtól eltért. Rettentően sokat fejlődött, és dicséretre méltó, amit a tardoskeddi lány egész évben produkált. Mindig hozta és tartotta a formáját lovacskájával. A többi győzelem várt volt. Más lovasok is befuthattak volna az élre, de hosszú a szezon, nehéz formában tartani a lovakat, de lovasoknak se megy mindig, s időnként a sérülések is közbeszólnak. Ez mind a verseny része. Ki merem jelenteni, hogy a legjobbak nyertek. Mindenkinek gratuláltunk, s annak is örültünk, hogy év közben senkinek semmi baja nem történt. És ez a legfontosabb!

Hat egyéni számban négy győztes volt, mert ketten dupláztak. Az említett Nataly Szabóová a juniorok, a felsőszeli Lednecky Norbert a profiknál. Ők valóban kimagaslottak a mezőnyből?

Nataly ott volt az élbolyban. Rá ez érvényes. A profiknál nem mindegyik versenyen indult mindenki, és itt volt a legtöbb sérülés. Lednecky Norbert jó lovas, de sikerét azzal érte el, hogy szinte mindegyik viadalon szorgalmasan gyűjtögette a pontokat. Voltak olyanok, akik egy-egy versenyen indultak csak, de akkor mindig győztek. Nekik az elsőnél kevesebb pontjuk lett a végelszámolásnál.

Először írták ki a községek, városok és rancsok versenyét. Hat kéttagú csapat indult, és a naszvadi KePaso westernklub képviseletében a Bobek László–Tóth René duó lett a legjobb. Bevált ez a versenyzési forma?

Két kiegyensúlyozott lovasról van szó, megérdemelték a győzelmet. Még az értékelés előtt összegeztük a verseny tapasztalatait. Sok kedvező visszhang érkezett a városok és községek vezetése felől, a régiók képviselőitől. Nagyon örültek annak, hogy ilyesmit kitaláltunk. Arra is jó volt, hogy az egyes versenyhelyszínek lakói kölcsönösen megismerjék egymást. A jövőben szeretnénk folytatni ezt a versenyt, mert bevált, de még van javítanivaló is rajta.

Szeptemberben lovasaik bemutatkoztak a három szlovákiai westernszervezet galántai közös bajnokságán. Először volt a mezőny tagja a Wersternlovagló Vándorkupa. Egyetlen bajnokuk sem lett. Ez miről árulkodik?

A látottak alapján még nem értünk fel odáig, hogy sorainkból is bajnok kerüljön ki (az ekecsi Fehér István Hercegnővel szlalomban második, hordókerülésben harmadik lett, a nyírágói Varga Zsolt Jerikho Double Rappers nevű lovával szlalomban volt harmadik – a szerző megj.). A lovassportban ez sok munkával jár, nagyon nehéz az élbolyban helytállni. Remélem, a jövőben egyszer összejön. Bízunk benne. Lovasaink teljesítményéből most erre tellett.