Valverde állásába kerülhet a Spanyol Szuperkupa-kudarc

A Szuperkupa azonban nem Zinédine Zidane csapatának győzelméről marad emlékezetes, hanem a szaúd-arábiai rendezésről, amely már a bejelentés pillanatában nagy port kavart, és a spanyol szövetséget leszámítva senki érdekét nem szolgálta, különösen nem a Barcelonáét és Ernesto Valverdéét.

A spanyol szövetség (RFEF) tavaly februárban jelentette be, hogy a 2019/2020-as idénytől megváltozik a Spanyol Szuperkupa lebonyolítása. A minitornán négy együttes vehet részt, a mindenkori két Király-kupa döntős, és a bajnokság első és második helyezettje. Ha ezen csapatok között átfedés van, akkor a La Ligában harmadik és negyedik helyezettek kapják meg a részvételi jogot. Az első ilyen tornát 2020 január elején rendezték meg a Barcelona, a Real Madrid, az Atlético Madrid és a Valencia részvételével Szaúd-Arábiában. Sajtóértesülések szerint a következő három évben a La Liga évi 40 millió euróval gazdagodik a megállapodással – ez pedig választ ad arra a kérdésre, hogy a józan ész ellenére miért kellett Szaúd-Arábiáig vinni a Szuperkupát.

A káosz tornája

Az átalakítás – legfőképp a helyszínt illetően – nagy sajtóvisszhangot váltott ki, heves vitákat és indulatokat generált. A spanyol közszolgálati televízió (RTVE) például „emberi jogok aggálya” miatt lemondott a torna közvetítési jogairól, amelyet így decemberben a Movistar szerzett meg. A Valencia pedig, mint a Király-kupa címvédője, kikérte magának, hogy kupagyőztesként elődöntőt kell játszania, majd jogi lépésekkel fenyegetett, amikor kiderült, hogy csupán hárommillió eurót kap a részvételért, miközben a Barcelona, a Real Madrid és az Atlético Madrid nyolcat-nyolcat – a fenyegetőzés után a szövetség újraszámolta a béreket, így végül a Barcelona és a Real hatot-hatot, az Atlético hármat, a Valencia pedig kétmillió eurót kapott, a két döntős pedig további egyet-egyet. De ez még csak a jéghegy csúcsa volt. A világszerte emberi jogokért küzdő Amnesty International civil szervezet nyílt levelet küldött a spanyol szövetségnek, melyben felhívta rá a figyelmet, hogy Szaúd-Arábia megsérti az emberi jogokat, „a nőkkel szembeni diszkriminációt, a szólásszabadság korlátozását, a halálbüntetés alkalmazását és a foglyok kínzását”.

Az UEFA elnöke, Aleksander Ceferin is azt tanácsolta az UEFA 55 tagszövetségének, hogy ne játszanak olyan helyen, ahol korlátozzák a nők belépését a stadionokba, és nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat. Luis Rubiales, a spanyol szövetség elnöke azonban megnyugtatott mindenkit, hogy a tornáért kapott pénzt a női labdarúgásba fektetik, a tornát pedig az „egyenlőség szuperkupájának” nevezte. „Már nem a tíz évvel ezelőtti világban élünk” – kommentálta az esetet Abdulaziz bin Turki szaúdi sportminiszter, utalva rá, hogy Szaúd-Arábia történetében 2018-ban először nők is bemehettek a stadionba. „Remélem, hogy a spanyol nők is jegyet váltanak a mérkőzésekre, és élvezik majd a Szuperkupát” – tette hozzá. Nos, a spanyolok aligha élvezték a tornát.

A Barcelona–Atlético Madrid (2–3) elődöntőre az összes jegyet eladták, majd egy nappal a Valencia–Real Madrid (1–3) párharc előtt a spanyol szövetség büszkén jelentette be, hogy már csak „csupán” tízezer jegy maradt a mérkőzésre. A spanyol szurkolókat illetően azonban kevésbé festett jól a helyzet. A spanyol fővárostól 6672 kilométerre található Dzsiddában megrendezendő spanyol Szuperkupára az Atlético Madrid 50, a Valencia 26, a Barcelona 300, a Real Madrid 700 jegyet adott el, azok többségét is a közel-keleti szurkolóknak. A Mundo Deportivo kiszámolta, hogy Spanyolországból az utazás körülbelül 600 euróba került, szállással együtt pedig mintegy ezer eurót kóstált a kirándulás.

A Barcelona megújítása

Ha a Szuperkupának nincs is különösebb sportértéke, a Barcelona mindennapjaiban hatalmas felfordulást okozott az Atlético Madridtól elszenvedett vereség után. Azóta ugyanis szinte mindenki kész tényként kezeli, hogy a jelenleg a katari al-Szaddnál edzősködő Xavi Hernández lesz a Barcelona mestere, és már csak a kinevezés időpontját illetően vannak kérdések. Ami biztos, hogy a szurkolóknak elegük van Valverdéből, és sürgetik a váltást.

Xavi elismerte, hogy tárgyalt a barcelonai küldöttséggel, de hozzátette, jelenleg élő szerződése van, amelyet szeretne kitölteni és Valverdére sem szeretne nyomást helyezni. Ha elbocsátják a tisztségéből a jelenlegi edzőt, Xavi már a Katar-kupa döntője (január 17.) után átveheti a helyét, ha nem, akkor a szezon végén biztosan. A spanyol Marca összeszedte azokat a pontokat, amelyek a legnagyobb kihívást jelenthetik a legendás középpályásának a visszatérése esetén.

Az egyik ilyen pont, a kapcsolata a keret játékosaival, akik közül nyolccal még együtt is játszott. Messi, Piqué, Jordi Alba és Ter Stegen helye biztosnak tűnik, de vajon milyen terve lenne a Sergi Roberto–Rakitic–Busquets hármassal? Utóbbival különösen jó kapcsolatot ápolt, de a szurkolók és a spanyol sajtó szerint már eljárt felettük az idő. Szintén komoly elvárás vele szemben a „Barca-stílus” visszaállítása, mivel a pragmatikus Valverdével a csapat fokozatosan feladta a játékfilozófiáját, és sokkal inkább célfutballt játszik. Bármikor is nevezik ki Xavit, fontos lenne már most csatárposzton erősítést találni, mert Suárez január végén már 33 éves lesz, a teljesítménye visszaesett, ráadásul a vasárnapi műtétje után négy hónapig nem játszhat.

Suárez távollétében szintén komoly feladatnak ígérkezne Xavi számára, hogy kiaknázza a 120 millió euróért vásárolt Griezmann képességeit, akinek teljesítménye eddig messze elmarad attól, amit az Atlético Madridban nyújtott – ez azonban főleg Valverde felelőssége, aki Philippe Coutinhóhoz hasonlóan a franciának sem találja meg a helyét a csapat szerkezetében. A szakmai dolgokon túl Xavi legnagyobb gondja az lehet, hogy nem ápol túl jó kapcsolatot a Barcelona jelenlegi elnökével, Josep María Bartomeuval, ugyanakkor támogatja azt a Victor Fontot, aki a tervek szerint 2021-ben indul az elnökségért.

Alakuljon bárhogy, az mindenesetre érdekes, hogy Valverdében sem a Roma, sem a Liverpool elleni, háromgólos előnyről történő Bajnokok Ligája-kiesés után nem rendült meg a klubvezetés bizalma, de egy teljesen érdektelen januári Szuperkupa-vereség után Spanyolországban gyakorlatilag készpénznek tekintik a menesztését.