Sepeši: „Elejét kell venni a provokációnak”

A sportrendezvények szervezéséről szóló törvény ez év február 1-jével lépett életbe. „Ez az első ilyen jogszabály a maga nemében. A 2008-as törvény még nem volt ennyire részletes. Természetesen a gyakorlati alkalmazás során előjöhetnek kisebb problémák, de kérjük a széles nyilvánosság megértését” – hangsúlyozta Peter Sepeši, a Szlovák Labdarúgó-szövetség végrehajtó bizottságának tagja, a törvényjavaslat egyik kidolgozója.

Huligánok névsora

A szurkolók által egyik leginkább sérelmezett pont az ún. szurkolói adatbázis, amelybe a rendbontók adatai kerülnének. Az információs rendszerben azok neve szerepel, akiket kitiltottak a nyilvános sportrendezvényekről, akiket korábban elítéltek rendbontásért, akiket fegyelmi eljárás során elmarasztaltak a nyilvános sportrendezvényeken tanúsított agresszív magatartásért vagy akik megsértették a rendezvény házirendjét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak azokat listáznák, akiket bűncselekmény miatt elítéltek, hanem például azokat is, akik ellen még soha nem folyt eljárás, de akikről például köztudott, hogy rendszeresen pirotechnikát használnak, vagy a klubnak egyéb problémái voltak velük. Sepeši elmondta, a rendszerben jelenleg nagyjából csak 20 név szerepel, akiket még a régi törvény rendelkezései alapján írtak össze, de az adatbázis hamarosan bővülni fog.

Az információs rendszer emellett tartalmazná a szélsőséges jelképek jegyzékét, a rendezők és a biztonsági menedzserek listáját, s egyfajta oktatási modult is, amely segítené a rendezőket, biztonsági menedzsereket a feladatuk ellátásához szükséges ismeretek elsajátításában.

Az információs rendszer kiépítésével a futballszövetséget bízták meg, de minden sportág használni fogja, s a büntetésekből befolyt összegek felét éppen ennek a rendszernek a finanszírozására fordítják.

Névre szóló belépők

Az új törvény értelmében a klub saját belátása szerint határozhat úgy, hogy az egész stadionba csak névre szóló belépőket ad el. A rizikósnak minősített mérkőzéseken a vendégszektorba csak névre szóló jegyeket lehet értékesíteni, s a rendezőknek jogukban áll ellenőrizni a drukkerek személyazonosságát.

Peter Sepeši figyelmeztet, a törvényben szerepelnek a rendezők jogai és kötelességei is, ezért ezentúl őket is felelősségre lehet vonni, ha nem megfelelően viselkednek, vagy ha túllépik a hatáskörüket. „Fontos, hogy a meccsre kilátogatók a rendezőkben barátot lássanak, akik segíteni akarnak, ne pedig valamilyen elnyomó közeget” – emelte ki Sepeši.

A rögtönítélés nehézségei

Peter Sepeši elmondta, az új törvény értelmében már az is garázdaságnak számít, ha valaki egy sporteseményen kitép a helyéből egy széket, vagy pirotechnikát használ, még akkor is, ha senkit nem sebesít meg vele. A visszaesőknél a kihágást bűncselekménnyé lehet átminősíteni, vagy pedig ugyanolyan típusú kihágásért kétszeresen nagyobb büntetést lehet kiróni.

Rögtönítélő bíróságok azonban nem lesznek a stadionokban, ennek több akadálya is van. „Ha valaki vérének alkoholtartalma meghaladja az egy ezreléket, akkor már nem lehet vele jogi eljárást folytatni, meg kell várni, míg kijózanodik. Tíz rendbontóból jó, ha kettővel le lehetne folytatni a bírósági tárgyalást. Egy kihágás miatt pedig 48 órára kijózanítóba zárni valakit a személyi szabadság túlzott korlátozása volna” – magyarázta Sepeši.

Részegnek lenni bűn?

A Slovan–Trnava rangadó után több drukker panaszkodott, hogy megbüntették őket amiatt, mert részegek voltak. Sepeši szerint ilyesmiről nem lehetett szó. „Kaphattak büntetést amiatt, mert nyilvános helyen alkoholt fogyasztottak, de pusztán az, hogy ittasak voltak, nem bűncselekmény, nem is kihágás” – mondta a futballszövetség képviselője, aki azonban kiemelte, az ittas drukkerek sokszor viselkednek úgy, hogy a rendezők inkább nem engedik be őket a stadionba. „Az a fő gond, hogy a szurkolók körében azok a hősök, akiknek volt már összetűzésük a rendőrséggel” – mutatott rá egy fontos momentumra Sepeši.

Fradi-trikó, magyar zászló

A törvény értelmében a sportrendezvényekre tilos olyan országok nemzeti jelképeit bevinni, amelyek nem szerepelnek a rendezvényen (így például a Corgoň ligás meccseken nem lehet kitenni a magyar zászlót), ám a Slovan–DAC bajnoki előtt többeket Fradi-mezben sem akartak beengedni a stadionba. Peter Sepeši szerint a rendezők jogában áll eldönteni, kit engednek be a létesítménybe, s nekik kell elejét venniük minden olyan eseménynek, amit esetleg a másik szurkolótábor provokációnak tekinthet. „Nem szerencsés, ha valakinek a meccs előtt közvetlenül azt mondják, hogy vegye le a mezt, ami rajta van, mert hát nem lehet félmeztelenül a lelátón… De a szervezők felelőssége, hogy ne történjen provokáció, és egy Fradi-mezt a Slovan-tábor akár így is értelmezhetett volna” – mondta lapunk kérdésére Sepeši, aki szerint ugyanilyen logikával az is érthető, hogy a Pasienky-stadion rendezői nem engedték kitenni a magyar nyelvű „Itthon vagyunk” feliratot sem a Slovan elleni rangadón: „A hazai szurkolók ezt is provokációként értékelhették volna.”

Sepeši azonban hangsúlyozta, a dunaszerdahelyi szurkolótáborról csak jót hallott: „A DAC-nak fanatikus, de sportszerű szurkolói vannak, példaként állítanám őket a Slovan és a Spartak Trnava drukkerei elé.”