Nem jó üzlet foci-Eb-t rendezni

Sverrir Svensson összegzéséből kitűnik, hogy az olyan nagy volumenű rendezvények, mint az olimpia vagy éppen a futball világ- és Európa-bajnokságok gazdasági eredményeit eltúlozzák a politikusok és a helyi vezetők, hogy igazolják a kandidálás jogosságát.

Svensson szerint számos, a rendezvényhez kapcsolódó költséges beruházás, mint az út- és vasúthálózat fejlesztése, vagy a stadionépítés hosszú távon sem térül meg pénzügyileg. Példaként említi a futballarénákat, konkrétan azt, hogy a pénteken rajtoló Eb-re épített és felújított nyolc létesítmény összköltsége 2,335 milliárd euróra tehető, ugyanakkor a jegybevétel a 150 milliót sem éri majd el. Az elemzés szerint a meccsekre érkező szurkolók a jegy árának megfelelő nagyságú összeget költenek a stadionokban, azaz így is kétmilliárdos deficit marad.

Az elemzésből az is kiderül, hogy a pénteken kezdődő lengyel-ukrán Eb kapcsán megvalósult infrastrukturális fejlesztések költségei nagyjából 25 milliárd euróra - 16 milliárd Lengyelországban és 9 Ukrajnában - rúgtak. A szerző a dokumentumban ugyanakkor megjegyzi, hogy ha a beruházások nem is térülnek meg gazdaságilag, általuk számos munkahely teremtődött, s közülük nem kevés a kontinensviadal után is megmarad, továbbá a fejlesztések hosszú időre hasznosak az egész ország számára, mert megkönnyítik például a közlekedést, jobbá, kényelmesebbé, színvonalasabbá teszik a mindennapi életet. Sverrir Svensson hangsúlyozza, a 2012-es Eb jó apropó volt arra a kormányoknak, hogy belekezdjenek ezekbe a fejlesztésekbe.

Az ilyen jellegű beruházások megtérülésére, pontosabban annak hiányára a legutóbbi futball vb házigazdája, a Dél-afrikai Köztársaság példáját hozta fel. Az afrikai ország 40 milliárd dollárt költött infrastrukturális fejlesztésekre, s ebből különböző számítások alapján 7,6-21,3 milliárd térült meg. Kiemeli, a két utóbbi szám közötti jelentős különbség abból fakad, hogy változó, mit kötnek az eseményhez, de hangsúlyozza, mindenképpen csak a befektetés töredéke térült meg.